Orbán Viktor múlt pénteki Facebook-videójában tulajdonképpen lefújta az idei síszezont. A miniszterelnök egy vírusügyi egyeztetést követően azt javasolta a magyaroknak, hogy idén télre senki ne tervezzen külföldi vakációt, ugyanis a pandémiás helyzet itthon és a környező országokban is súlyosbodik. Még korábban pedig arról beszélt, hogy a legnehezebb időszak ráadásul pont decemberre-januárra várható, vagyis akkorra, amikor a magyarok a síléc után szoktak nyúlni, és meg szokták célozni valamelyik nem túl távoli, alpesi hüttét.
Hogy a hazai síszerelmesek mennyire szívlelték meg a miniszterelnöki tanácsot, azt egyelőre nehéz megmondani. Bár az Alpok már most fehérbe borult, és például Ausztriában és Franciaországban több terepen meg is kezdődött az idény, ez nem jelenti azt, hogy már minden magyar téli turista megejtette a foglalását. A korán ébredők száma és viselkedése is beszédes lehet ugyanakkor, ezért mégkérdeztük a Magyar Utazási Irodák Szövetségét, hogy mit tapasztaltak eddig, és külön a téli sportokat űzőkre fókuszálva milyen évadra számítanak.
Kevesebb a foglalás, de azokhoz ragaszkodunk
Számok, százalékok helyett a MUISZ tendenciákat közölt. Mint írták, idén a megelőző évekhez képest természetesen kevesebb érdeklődés futott be a síutakban érintett hazai utazási irodákhoz, de ezen érdeklődések egy része már eredményezett konkrét foglalásokat is. Azt is hozzátették azonban, hogy idén érezhetően óvatosabban foglalnak az ügyfelek, hiszen nem lehet előre látni a járványhelyzet alakulásával kapcsolatos intézkedéseket.
Lemondási hullámot mindenesetre a miniszterelnök videós javaslata után sem tapasztaltak az utazási irodák. A MUISZ hozzáteszi, hogy ennek az is lehet az oka, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel a kinti szolgáltatók szerződései lényegesen rugalmasabbak, mint az elmúlt években. Ezt nem részletezték tovább, de logikusan azt jelenti, hogy lemondott foglalások esetén a hotelek, helyi vállalkozások nem nyelnek be bánatpénzt az ügyfelektől vagy csak annyit, ami még belefér az utazni vágyók szerint.
Nem merünk egyedül menni
Idén megváltozott a téli vakációt tervezők hozzáállása. A szövetség adatai szerint míg a korábbi években sokan szervezték síelésüket saját maguk, addig a mostani járványidőszakban, azok közül, akik siklani terveznek, nagyobb arányban fordultak utazási irodákhoz. Ennek fő oka, hogy az utasok hazai szolgáltatókkal szerződnek, továbbá az utazási irodák jellemzően többéves munkakapcsolatban állnak a kinti szolgáltatókkal, és folyamatosan kapják tőlük a vírushelyzettel kapcsolatos friss információkat.
Ami általánosságban elmondható az érdeklődőkről az az, hogy továbbra is Ausztria a legnépszerűbb célpont a téli sportokra - közel van, megfizethető, rengeteg pálya várja a síelőket. Olaszország ennél már kevesebbeket vonz, a nagyobb távolság és a magasabb árak miatt, a francia síterepek pedig főként a 18-26 év közöttiek körében népszerűek. Szlovákia keresett célpont, mert valamivel olcsóbb, mint az ausztriai, franciaországi és olaszországi helyszínek, de cserébe egy-egy síterepen itt kisebb számú és kapacitású pályák jellemzőek. A Szlovénia iránti érdeklődés növekvő tendenciát mutat, de ide egyelőre így is egy szűkebb kör utazik síelni Magyarországról, ők viszont déli szomszédunknál magas színvonalú pályákkal és kapcsolódó szolgáltatásokkal találkozhatnak.
A bevétel fele odalehet
Érdeklődtünk, vannak-e már becslések arról, hogy a korábbi évekhez képest mekkora visszaesésre lehet számítani a síszezonban. A szövetség szerint erről még korai bármit is mondani, azt azonban elárulták, hogy egyes tagirodák már most próbálják megsaccolni a veszteséget. Ők a tavalyi bevétel nagyjából 50 százalékával számolnak, de a szigorítások függvényében ezek még tovább is csökkenhetnek.
Erre rímel az osztrák síturizmus-szakma borúlátása is. Nemrég jött ki a Bécsi Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Österreichisches Institut für Wirtschaftsforschung Wien, WIFO) prognózisa a mostani évad kilátásairól, mely szerint kedvezőtlen esetben akár a tavalyi síszezon forgalmának fele sem realizálható az idén. Pedig már a tavalyi is idő előtt, rapid módon ért véget márciusban, a koronavírus tavaszi, európai megjelenése miatt. A francia szakma egy fokkal derűlátóbb: ők "csak" 30 százalékos forgalomcsökkenéssel számolnak a teljes 2020/2021-es szezonban (miután már a tavalyi, csonka évad is 16 százalékos kiesést eredményezett csak a sílift-jegyek értékesítésében).
Korlátozás-kartellezés
Aki nem fél a megfertőződéstől és/vagy megteheti, hogy a külföldi útról hazatérve otthonról dolgozik a házi karantén ideje alatt, az természetesen vírusügyi korlátozásokba fog ütközni a létező összes európai síterepen. A síturizmusból is élő országok azonban a Mozgásvilág outdoorsport-magazin szerint egymással egyeztetve vezetgetik be ezeket a járványfékező szabályokat, hogy egyikük se kerüljön hátrányos helyzetbe a többiekhez képest amiatt, hogy a helyi korlátozások szigorúbbak, mint máshol. Hiszen egy ilyen esetben a turisták egy része biztosan a lazább szabályokat, nagyobb szabadságot adó síterepekhez pártolna át, az esetleges eredeti választásuk kárára.
A legnagyobbat szóló intézkedést elsőként az osztrákok hozták meg, amikor még szeptemberben bejelentették, hogy idén tilos hüttebulikat tartani. A vírus ugyanis logikusan nem a lesiklások közben terjed, hanem leginkább a nap végi közös ivászatokkor, mint tette azt az első hullám idején a bulizás miatt szupergócponttá avanzsált Ischgl-ben.
Hogy hogyan lett az osztrák bulifalu Európa vírusbombája, arról tavasszal írtunk, illetve interjút is készítettünk egy magyarral, aki közvetlen közelről figyelhette meg a koronavírus-forgatag ébredését.
Az osztrák hüttebuli-stopot hamar átvette Franciaország is, de általánosan elmondható, hogy egyik síterepnél sem számíthatunk idén közös mulatozásokra. A többi védelmi intézkedés nem ennyire látványos, ezek jobbára a sílift-kabinok rendszeres fertőtlenítéséről, maszkviselési kötelezettségről és távolságtartásról szólnak.
Aktuális felnőtt napijegy-árak néhány a magyarok által kedvelt külföldi síterepen
Ausztria
Stuhleck - 47,50 euró
Hochkar - 40 euró
Ski amadé régió - 54/58 euró (előszezon/főszezon)
Lengyelország és Szlovákia
A Tatry Super Ski nemzetközi bérletszövetség napijegye a Zakopane-Tátra régióra - 109/115 zlotyi (előszezon/főszezon)
Olaszország
Cortina d'Ampezzo - 48/60/54 euró (előszezon/főszezon/utószezon)
Franciaország
Tignes-Val d'Isere - 35/62 euró (őszi szezon/téli szezon)
Káosz jön itthon, pusztulás a szomszédban?
Mint hogy külföldre menni a visszatérést követő karantén miatt nem feltétlenül éri meg idén, várhatóan a magyarok többsége télen is belföldön oldja meg a vakációt, ahogy az nyáron is tapasztalható volt. Ez az optimista hangok szerint a belföldi turizmusnak jót fog tenni, de vannak, akik aggódnak. Köztük van Wesselényi Andrea, a Síelők.hu alapító-főszerkesztője is, aki nemrég azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy a szaklapjuknál mindenkit megdöbbentettek Orbán Viktor szavai, hogy senki ne tervezzen a síszezonban külföldi utazásokat.
Wesselényi arról beszélt, hogy Magyarországról mintegy félmillió ember jár rendszeresen külföldre síelni, és ha ők a miniszterelnöki buzdításra mind úgy döntenek, hogy idén inkább itthon siklanak, az egy olyan hétvégén, amikor jó hóviszonyok vannak, kezelhetetlen tömeget eredményezhet a korlátozott kapacitású hazai pályákon. A várható zsúfoltság miatt pedig Wesselényi szerint egészen biztosra vehető az is, hogy a hazai sípályák is követni fogják a biztonsági szigorításokra vonatkozó gyakorlatot, de akár korlátozásokat is bevezethetnek.
A főszerkesztő szerint ha a miniszterelnöki ajánlásnak fejet hatva minden síelő itthon marad, akkor a téli turizmusban dolgozók, így a vendéglátósok, szállásadók, síoktatók még kilátástalanabb helyzetbe kerülhetnek. Arra már a Mozgásvilág újabb, a síturizmus jövőjén lamentáló cikke mutat rá, hogy a síelőink tömeges itthonmaradása a szomszédos országok határhoz közeli síterepein óriási sebet üthet, hiszen például Sthuleck, Donovaly vagy akár Krvavec síelőinek nagy százaléka normál esetben Magyarországról érkezik. Azt pedig mi tesszük hozzá, hogy a határközeli síparadicsomokban nem csak a vendégek, de a dolgozók között is nagy számban vannak magyarok.
