- A dél-ukrajnai Herszon városát a hajnali Grad rakéta-sorozatvetőkkel történt ostrom után újabb heves orosz támadás érte, sok a sérült és a halálos áldozat - közölte vasárnap a megyei tanács. A megyei kormányzói hivatal eddigi adatai szerint a megyeszékhely ágyúzása következtében hárman haltak meg és öten szenvedtek sérüléseket. Minden sérültet kórházba szállítottak, közülük egy ember állapota válságos. A támadás miatt számos polgári infrastrukturális létesítmény megrongálódott. Károk keletkeztek egy iskola, egy buszpályaudvar, egy posta, egy bank épületében és több lakóházban. Az ukrán egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy találat érte a megyei klinikai kórházat, ahol egy ápolónő megsérült. A helyi sajtó arról számolt be, hogy három erőteljes támadás érte a várost helyi idő szerint 12.48 és 14.05 óra között, később az Ukrajinszka Pravda hírportál azt jelentette, hogy délután két óráig hétszer nyitottak tüzet az orosz erők Herszonra.
- Az orosz Wagner zsoldoscsoport mintegy háromszáz tagját szállították a Luhanszk megyei Juvilejne kórházába, az orvosok azonban nem hajlandók ellátni őket - hozta nyilvánosságra vasárnap az ukrán vezérkar. A jelentés szerint az orvosok azért nem akarják kezelni őket, mert legtöbbjük olyan betegségek hordozója, mint az AIDS, a szifilisz, a tuberkulózis, valamint a tüdőgyulladás.
- Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója egy tévéműsorban elmondta, a régiójában sok az orosz katona, akik képzetlenek, de létszámuknak köszönhetően képesek az előrenyomulásra. "Bármi lehetséges, mert ez egy hatalmas ellenség elleni háború. Oroszország 140 milliós lakosságával hatalmas tartalékkal rendelkezik. Igen, ezek nem hivatásos katonák, de még mindig sok van belőlük. Még ha nincs is jól átható taktikájuk, a létszámuknak köszönhetően fokozatosan haladnak előre" - fogalmazott a kormányzó. Egyúttal megjegyezte, hogy a térségben nehéz a helyzet, de az ukrán erők jól tartják az ellenőrzésük alatt álló területeket.
- Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban mintegy 650 orosz katona halt meg, akikkel együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége hozzávetőleg 126 160-ra emelkedett. Az ukrán erők egyebek mellett nyolc orosz harckocsit és hét tüzérségi fegyvert semmisítettek meg az elmúlt napon.
- Az észak-koreai rakétaprogramról, Phenjan nukleáris programjáról, Kína térségbeli befolyásáról, valamint az ukrajnai háború Ázsiára gyakorolt hatásairól is egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Pak Dzsin dél-koreai külügyminiszter Szöulban. A megbeszélésen Stoltenberg kitért azon washingtoni vádakra is, melyek szerint Phenjan fegyverekkel látja el Oroszországot. Észak-Korea ezt korábban már cáfolta, és pénteken Kim Jo Dzsong, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető befolyásos húga azzal vágott vissza, hogy az Egyesült Államok az, amely szítja a feszültséget az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokkal. Stoltenberg leszögezte: jóllehet az észak-atlanti szövetség elsősorban Európára és Észak-Amerikára összpontosít, nem hagyja figyelmen kívül a globális kihívásokat, így a Kína jelentette fenyegetést sem, hozzátéve, hogy erre válaszul a NATO szorosabbra igyekszik fűzni a szövetséget ázsiai partnereivel. Jun Szok Jol dél-koreai elnök és Kisida Fumio japán miniszterelnök a NATO-tagországok tavalyi csúcstalálkozóján megfigyelőként volt jelen, ezt követően Dél-Koreában pedig a NATO megnyitotta az első diplomáciai képviseletét is. A lépést Peking élesen bírálta, Phenjan részéről pedig leszögezték, hogy "a NATO megjelenése az ázsiai és csendes-óceáni térségben csak az Európában dúló konfliktust hozza a térségbe".
- Van értelme az Oroszország elleni szankcióknak, mert hatást gyakorolnak Moszkva lehetőségeire a háború folytatásához - jelentette ki Petr Pavel megválasztott cseh államfő vasárnap a prágai közszolgálati televíziónak adott interjúban. "A szankciók ténylegesen akadályozzák Oroszországot, hogy több pénzt fektessen be az ukrajnai háborúba. A fejlett technológiák kivitelének akadályozása arra kényszeríti Oroszországot, hogy kevésbé fejlett fegyvereket használjon, valamint leleplezi Oroszország kapcsolatait az olyan rendszerekkel, mint az iráni vagy az észak-koreai" - mondta az újonnan megválasztott cseh köztársasági elnök. "Szükség van arra, hogy minden úton nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy a konfliktus Ukrajna, mint megtámadott ország sikerével végződjön" - szögezte le Petr Pavel. A megválasztott cseh elnök megerősítette: első külföldi útja Szlovákiába fog vezetni. Pavel délután telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
- Az orosz katonai szóvivő Donyec-medencei előnyomulásról számolt be. Igor Konasenkov altábornagy azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz offenzíva előnyösebb állások elfoglalását tette lehetővé.
- Az orosz támadás a Konasenkov szerint a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja irányában is folytatódott.
- Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója vasárnap közölte, hogy a csoport elfoglalta a Szoledartól délnyugatra fekvő Blahodatne községet. A Wagner közleménye szerint a fegyveresek ezt megelőzően, a Bahmutivka folyón átkelve elvágták a települést Sziverszkkel összekötő utánpótlási útvonalat. Blahodatne birtokba vétele megnyitotta az utat Kraszna Hora és Paraszkovijivka felé.
- Az Amerika Hangja orosz nyelvű hírportálja szerint az ukrán vezérkar azt állította, hogy a blahodatnei támadást visszaverték.
- Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 381 repülőgépet, 204 helikoptert, 2980 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7670 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 995 sorozatvetőt, 3956 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8218 speciális katonai járművet veszítettek.
Az előfinanszírozási igény lehet a magyarázat. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
