|
| Családi szavazás Rigában. EPA/TOMS KALNINS |
Az Európai Unió nem szabályozza sem az aktív, sem pedig a passzív választójog korhatárát, tehát azt, hogy hány éves kortól lehet szavazni, illetve jelöltként indulni a választáson, így ezt az egyes tagállamok maguk dönthetik el.
18 év az általános, de vannak kivételek
Az Európai Parlament kutatási szolgálatának összesítése szerint a tagállamok többségében az aktív választójog (vagyis az, hogy valaki voksolhat a szavazáson) és a passzív választójog (vagyis a választhatóság jogának) alsó korhatára megegyezik, és egységesen 18 év.
Az EU tagországainak többségében a választópolgárnak a 18. életévét kell betöltenie ahhoz hogy szavazhasson. Ennél fiatalabb választók csak Görögországban, Ausztriában és Máltán szavazhatnak: Görögországban 17 év, Ausztriában és Máltán 16 év a választójogosultság alsó korhatára.
A legtöbb tagállamban 18 év a választhatóság alsó korhatára is: így van ez Ausztriában, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Luxemburgban, Máltán, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Szlovéniában.
Tíz országban - Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában - a betöltött 21 év a jelentkezők alsó korhatára.
Ennél magasabb életkort csak három országban követelnek meg a jelöltektől: Romániában 23, Görögországban és Olaszországban 25 év a jelöltté váláshoz szükséges minimum életkor.
Ilyen eredményekre senki nem számított. 
