Arról, hogy Németországban gazdasági válság van, a német sajtó is tényként ír, de azért helyén kell kezelni a problémát – erről lapcsoportunk, a Klasszis Média újságírója, Wéber Balázs beszélt a Partizán műsorában, amely a német politikai és gazdasági válság hátterével foglalkozott.
Mint mondta, a német makrogazdasági mutatók többsége egyelőre nem ad okot komoly aggodalomra. A GDP tavaly ugyan 0,3 százalékkal csökkent, az idei évre pedig 0,2 százalékos mínuszt jósol Berlin, jövőre azonban már újbóli növekedést vár.
Igaz, egyes elemzőintézetek inkább stagnálás közeli állapotot jósolnak 2025-re – mindezt bel- és külpolitikai történések is érdemben befolyásolhatják. Jövő februárban Németországban előrehozott választásokat tartanak, az Egyesült Államokban a megválasztott elnök, Donald Trump vámháborút kezdhet az EU-val, és akkor még nem beszéltünk az ukrajnai válság esetleges eszkalációjának negatív hatásairól.
Fotó: Youtube/Partizán
Tény ugyanakkor, hogy egyes német iparágak – autóipar (a Volkswagen válsága), gépipar, vegyipar – nehéz helyzetbe kerültek. Ennek oka – mondta munkatársunk – egyrészt az energiaárak megugrása, amelynek oka főleg az ukrajnai háború és a leválás az orosz gázról. A magas energiaárak elsősorban a nagy energiaigényű iparágakat (például a vegyipart) hozzák nehéz helyzetbe, hiszen emiatt elszállnak a gyártási költségek.
A további okok között említette a fogyasztás és az ipari megrendelések visszaesését, valamint az export stagnálását vagy szűkülését a versenyképességi problémák és a növekvő verseny (kínai konkurensek előretörése) miatt. Múlt évben a német export több mint egy százalékkal csökkent.
Ami a magyar szálat illeti, Németország Magyarország messze legjelentősebb kereskedelmi partnere és exportpiaca – tavaly a magyar export több mint negyede ment Németországba, a magyar importnak pedig több mint ötöde érkezett Németországból.
Az itteni német cégek mintegy 300 ezer embernek adnak munkát, a legnagyobb német vállalatok, elsősorban az autógyárak pedig kulcsfontosságú tényezői a magyar iparnak – ezeket „egyébként” az Orbán-kormány bőkezűen támogatta az elmúlt mintegy másfél évtizedben adókedvezményekkel és egyedi kormánydöntésekkel nyújtott dotációval, hívta fel a figyelmet munkatársunk.
Összegezve: a magyar gazdaság problémáit nem lehet csak Németország problémáival magyarázni, ugyanakkor ezer szállal kötődünk a német gazdasághoz, tehát nekünk is nagyon fontos lenne a mielőbbi talpra állása.
A beszélgetést, amelyben szó esik a német autóipar válságának okairól, a német-magyar politikai-üzleti összefonódásról és a kilátásokról, az alábbi videóban tekinthetik meg (01:41:30-tól).
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
