Az Európai Parlamenti választásokat megelőző héten újból felfelé kúsztak az európeriféria kötvényhozamai. Bár a helyzet korántsem drámai, az olasz-, a spanyol-, és a görög 10 éves állampapírok hozama mégis jelzi, hogy egyes piaci szereplők aggódni kezdtek az euroszkeptikus, illetve a radikális pártok megerősödésének lehetősége miatt.
A választások eredménye gazdasági szempontból azért lényeges, mivel a válságból kifelé kapaszkodó uniós tagországok számára - például az ukrán-orosz krízis és annak Európai Uniós kezelése kapcsán - ismét előtérbe kerülhet az integráció és a közös fizetőeszköz ügye. Az elmúlt évek európai adósságválsága miatt számos tagország jelentős megszorításra és az integráció lazítására kényszerült, ezek utóhatásai pedig a folyamatosan növekvő euroszkepticizmus formájában mindennap érzékelhetőek. Mi várható a jövőben euro-szkepszis, vagy integráció? A hétvégén választ kapunk talán erre a kérdésre - írja friss elemzésében Pósa Viktor, az Admiral Markets magyarországi partnere.
Mi lesz, ha az euroszkeptikusok összefognak?
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a konzervatív Európai Néppárt viheti a legtöbb mandátumot, a szocialisták állnak a második helyen, megelőzve a Liberális Demokratákat. Bár az előzetes esélylatolgatások azt valószínűsítik, hogy az euroszkeptikus pártok súlya a jelenlegi 12%-os arányt követően akár 20%-osra duzzadhat az EP-ben, az igazán nagy kérdést ezen erők lehetséges együttműködése jelenti.
|
| Az Európai Parlament a TNS Opinion közvélemény-kutató intézettel együttműködve az uniós országok aktuális közvélemény-kutatásai alapján heti rendszerességgel közöl előrejelzéseket az EP-választások eredményeiről és a parlamenti helyek elosztásáról - ez a legfrissebb, május 22-i előrejelzés. |
Az Európai Parlament összetétele alapvetően határozhatja meg a következő ötéves periódus európai irányvonalát: a polgári szabadságjogoktól, a munkaerőpiaci szabályozáson át az egységes piac szorosabbra fűzéséig. Mindennek alakulásában az euroszkeptikus, illetve a populista erők esetleges térnyerése jelentő̋s befolyással bírhat - mondta Pósa Viktor.
Bár az európai válságkezelésbe - közvetett vagy közvetlen módon - több kormányzat, így például a görög és az olasz is belebukott, addig a hétvégi választáson az európai polgárok egyszerre formálnak véleményt az eddigi válságkezelésről és az elképzelt európai jövőről. Mindeközben a legutóbb adatsorok alapján az eurozóna gazdasága fokozatosan magára találhat.
Mi van a fahéjas csigán túl?
“A fahéjas csiga kumarin tartalmán, a roamingdíjak eltörlésén, vagy az európai bankunió kérdésén túl a következő öt év további izgalmakat tartogat” - mondta Horváth Zoltán, az Admiral Markets vezető elemzője. “Ha az orosz-ukrán krízis nem csillapodik, és mindez az európai energiapiacra is kihat, akkor mind gazdasági, mind pedig monetáris értelemben az európai integráció szorosabbra fűzése várható.”
A miniszterelnök jabvasolta. 
