Harmadával, mintegy 22 milliárd euróval csökkent a nemzetközi tevékenységet folytató bankok görögországi hitelállománya az idei első negyedévben, miközben növekedtek az aggodalmak Görögország gazdaságának és euróövezeti tagságának jövője miatt - derült ki a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) pénteken közzétett adataiból.
A bázeli székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet statisztikája szerint a görögországi ügyfeleknek ( vállalatoknak, bankoknak, magánszemélyeknek és egyéb jogi személyeknek) nyújtott külföldi hitelek összege 45,5 milliárd euróra csökkent március végére. A görög pénzintézeteknek nyújtott külföldi hitelek összege 2,2 milliárd euróra zsugorodott, szemben a tavaly június végi 31 milliárd euróval. A magánvállalatok külföldi hitelállománya 16 milliárd eurót tett ki március végén, míg az állami szféra 600 millió euróval tartozott külföldi bankoknak.
A feltörekvők is a bukó oldalon
Két év jelentős mértékű növekedés után a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben is csökkent a feltörekvő piacgazdaságokba irányuló külföldi hitelek állománya. Idén január-márciusban összesen 49 milliárd euróval szűkült ebben a csoportban a külföldi hitelek összege. A Kínának nyújtott külföldi hitelek állománya a második egymást követő negyedévben csökkent, január-márciusban 56 milliárd euróval. Oroszország esetében az idei első negyedév alatt 14 milliárd euróval, a tavalyi utolsó negyedévben pedig 19 milliárd euróval zsugorodott a külföldről kapott hitelek állománya.
Európa a nyertes
Eközben a BIS adatai szerint az idei első negyedévben - éves összehasonlításban – összességében 6 százalékkal, 755 milliárd euróval növekedett a nemzetközi tevékenységet folytató bankok külföldre kihelyezett hiteleinek összege, szemben az egy évvel korábbi 2 százalékos zsugorodással. A bővülés több mint 50 százaléka, 406 milliárd euró az euróövezeti országokra jutott. Ezen belül a Németországnak nyújtott külföldi hitelek állománya 153 milliárd euróval növekedett, Franciaország esetében pedig 120 milliárd eurós bővülést mértek.
A magyar bankszámlák bevezetése újabb lépést jelent a Revolut stratégiájában. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
