Lapunk még hetekkel korábban derítette ki, hogy valami nem stimmel a nyíregyházi Legoland ötletével. Kovács Ferenc polgármester egy Facebook-posztban azt írta, hogy épülhet a központ, amire a kormány már pénzt is adott, viszont a jogok kizárólagos tulajdonosa közölte a Privátbankárral: még csak hírből sem hallott arról, hogy építene bármit is Nyíregyházán.
A polgármester örült, előre ivott a medve bőrére, nem kellett volna. Nem nagy ügy, kis kommunikációs hiba, a cikkünk megjelenése után át is írta a posztot és innentől letudhattuk volna az egész történetet (mondjuk az érdekelne, hogy minden bemondásra ad-e a kormány közel 10 milliárdot).
Viszont a mai képviselő-testületi ülésen megint előkerült a téma, és Kovács Ferenc most nagyot hibázott: a szabolcsihir.hu tájékoztatása szerint ugyanis Nagy László MSZP-s képviselő kérdésére az alábbi választ adta: "nem mondtam, hogy meg fogjuk építeni, azt mondtam, hogy megszületett a kormányhatározat a támogatásról",
Kovács Ferenc valószínűleg elfelejtette, hogy visszanézhető, hogyan szerkesztettek át egy posztot a Facebookon, úgyhogy a pontosság kedvéért mutatjuk az eredeti bejegyzését is, ahol szó szerint ott van, hogy "megépítjük Magyarország legkülönlegesebb turisztikai attrakcióját":
|
| Forrás: Kovács Ferenc Facebook-oldala |
A polgármester továbbá arról is beszélt, hogy "médiaostobaság", amit lapunk írt és nehezményezte, hogy először nem az önkormányzatot kerestük meg. A Privátbankár.hu viszont szakmailag megfelelően járt el, amikor még a cikk publikálása előtt felvette a kapcsolatot a sajtóosztály dolgozóival, akik a lehető legjobb tudásuk szerint válaszoltak is kérdéseinkre. Közülük - mint kiderült - a szóvivő és a sajtófőnök is elbúcsúzhattak a pozíciójuktól az ügy után és áthelyezték őket a Város-kép Kft. állományába.
Kovács Ferenc azzal zárta le a témát, hogy nagyszerű dolog lenne Nyíregyháza fejlődése szempontjából a Legoland-beruházás. Nem adja fel, tovább megy, de most sokkal nehezebb a dolga - írja a szabolcsihir.hu. A versenybe azóta már Zugló is beszállt.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
