Az elmúlt években versenyképességi tényezővé vált, hogy az egyes vállalkozások mennyire jók a munkaerő megszerzésében és megtartásában. Ugyanakkor az anyagi biztonság, a lakhatás támogatása és a vonzó munkahelyi környezet is hozzásegítheti a vállalkozásokat a munkavállalók megtartásához.
Lényeges különbségek mutatkoznak a magyarországi fizetések terén a különböző iparágakban. Egyes esetekben jelentősen elmaradnak a magyar átlagbérek más régiós, illetve nyugat-európai országok szintjétől. Léteznek azonban olyan ágazatok is, ahol a magyar átlagbérek felveszik a versenyt a szomszédos országokkal, sőt, egyes esetekben a nyugati bérekkel is.
Európai összehasonlításban versenyképesek-e a hazai keresetek és adóterhek?
A KCG Partners munkatársai összeállítottak egy táblázatot, amely négy tetszőlegesen választott ágazat átlagkereseteit mutatja be Magyarországon, három szomszédos országban (Szlovákia, Horvátország, Csehország), valamint Angliában és Németországban. A táblázatból jól látszódik, hogy egy hazai felsőfokú végzettséggel rendelkező logisztikai menedzser vagy IT-tanácsadó fizetése versenyképes régiós szinten is, és nem sokkal marad el a nyugati országokra jellemző átlagbérektől sem.
Ezzel szemben a gyártósoron foglalkoztatott autószerelők vagy a kereskedelemben foglalkoztatott bolti eladók/pénztárosok fizetése messze elmarad az angliai, németországi fizetésektől, ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a régiós (közép-kelet-európai) átlaghoz viszont illeszkedik.
|
| [1] Magyarország és a szomszédos országok: fizetesek.hu [2] https://www.payscale.com/research/UK/Country=United_Kingdom/Salar [3] Stepstone Gehaltsreport 2018, 2018 februári adatok |
A következő táblázat a fent vizsgált országok (Horvátország kivételével) az OECD által közzétett adatok alapján, a munkabérnek a munkavállaló oldalán felmerülő összes adó százalékos értékét mutatja be. A táblázatban szereplő számok a személyi jövedelemadó és a munkavállalói társadalombiztosítási terhek összegének pénzbeli ellátásokkal csökkentett értékét mutatják az átlagos bruttó jövedelemhez viszonyított százalékos arányban.
|
| (Forrás: OECD) |
A táblázatból megállapítható, hogy az adóterhek a vizsgált országok közül egy olyan kétgyermekes pár esetében, akik közül az egyik keresőképes, Csehországban a legalacsonyabbak, míg Németországban a legmagasabbak. A magas adóterhek szintén jellemzők Németországban az egy keresőképes fő esetében is, ugyanakkor megjegyezzük, hogy ebben a kategóriában a magyar adóterhek is magasnak számítanak a vizsgált országok tekintetében.
Egy 2018-as felmérés szerint a felmérésben részt vevő vállalatok több mint fele aktív keresést folytatott megüresedett pozíciókra. A keresésben a 2018-as évben főként a kereskedelem, termelés és IT/technológia ágazatok voltak érintettek. A munkavállalói ajánlást tartják a megkérdezett vállalatok a leghatékonyabb forrásnak arra, hogy egy megüresedett pozíciót a megfelelő emberrel töltsenek be.
Melyek azok az intézkedések, amelyekkel növelni lehet egy adott ágazat megtartóerejét, hogyan lehet vonzóvá tenni egy munkahelyet a munkavállalók számára?
A bevezetőben is jelzett megváltozott munkaerőpiaci helyzet egyik legnagyobb tanulsága az, hogy a munkaerő-piaci problémák kezelése a munkaadók, munkavállalók és a kormányzat közös felelőssége. Ez utóbbi intézkedése volt például hazánkban az a munkahelyvédelmi akció, amely 2013 óta 600 milliárd forintos megtakarítást eredményezett a cégeknél, és 900 ezer munkavállalót érintett, vagy a szociális hozzájárulási adó csökkentésére irányuló döntés.
Amit az egyes vállalatok tehetnek a fenti kormányzati intézkedések mellett a munkavállalók megtartása érdekében: a munkavállalói mobilitás elősegítése (bevett gyakorlat a nagyobb cégeknél, hogy 70-80 kilométeres körzetből visznek embereket az üzemekbe), lakhatási támogatás biztosítása (bár megjegyezzük, hogy a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége 2019. január 1. napjától megszűnt, amennyiben a munkáltató továbbra is biztosít ilyen juttatást a munkavállalónak, bérjövedelemként válik adókötelessé), stabil, kiszámítható bérezés és juttatások biztosítása.
A tapasztalatok szerint a hazai munkavállalók a bér mellett a stabilitást és a komfortos munkahelyi környezetet értékelik leginkább, az álláskeresés során. A komfortérzetet növelheti például egy ergonomikusan kialakított gyártósor, WiFi-szolgáltatás biztosítása, de a jó munkahelyi közösség is fontos megtartó erőnek számít. A tapasztalatok szerint a fizikai munkavállalók mintegy 50-60 százaléka tekinthető stabil magnak, akik hosszabb távon is lojálisak a vállalathoz, azonban 20-30 százalékuk akár párezer forintos különbségért is hajlandó munkahelyet váltani.
Meg kell említeni a fizikai munkások mellett a vezető beosztású dolgozók rekrutációjának nehézségét is, akiket merőben más tényezők motiválhatnak egy munkahely vonzósága tekintetében. Esetükben az izgalmas, érdekes, kihívást jelentő feladatok mellett fontos tényező az anyagi juttatások köre, a céges autó. Az irodai munka vonatkozásában a rugalmas munkavégzés vagy akár a home office lehetősége is.
A próbálkozás életveszélyes kockázattal jár. 
