A horvát legfelsőbb bíróság még 2021-ben erősítette meg a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader és Hernádi Zsolt egyesített perében. A testület indoklása szerint Ivo Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy 10 millió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. A pénzt fiktív szerződés alapján Robert Jezic, a per koronatanújának céges számlájára kellett volna átutalni. 2009-ben 5 millió euró megérkezett a számlára, míg a másik 5 millió eurót nem fizették be. Bár Robert Jezic megígérte a tárgyaláson, hogy visszafizeti az említett 5 millió eurót, ez egyelőre nem történt meg.
Az ítélet után Ivo Sanader és Hernádi Zsolt az "eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt" a horvát alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért. A horvát sajtó szerint az alkotmánybíróság azért kezelte külön a két ügyet, mert az elítéltek teljesen más okok miatt éltek panasszal.
A Mol Csoport MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a horvát alkotmánybíróság döntésével, melyben elutasította az elnök-vezérigazgatójának panaszát, újabb fejezetéhez érkeztek egy jogilag nehezen magyarázható eljárássorozatnak. Álláspontjuk szerint Horvátország ismét figyelmen kívül hagyta három független nemzetközi bíróság ítéletét, amelyek egyhangúlag kimondták, hogy nem történt korrupció a Mol INA-ban történő tulajdonszerzése során.
"Ha pedig nem történt vesztegetés, akkor vesztegető sem lehet, tehát az egész eljárás, ahogyan azt mindig is állítottuk, megalapozatlan Hernádi Zsolt és a Mol ellen is" - hangsúlyozták, hozzátéve, hogy az INA a Mol irányítása alatt és a vállalatcsoport szerves részeként a térség egyik legjobb vállalatává vált az elmúlt 13 év alatt.
A Mol 2003-ban szerezte meg az INA horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényét, majd 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt és megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A Mol ezt követően további részvényeket vett a piacon, jelenleg 49,08 százalékos részesedése van a horvát vállalatban.
A horvát szervezett bűnözés elleni ügyészség 2011-ben emelt vádat Ivo Sanader ellen a Hernádi Zsolt részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt, majd 2013-ban a Mol elnök-vezérigazagató ellen is vádat emeltek. Erre reagálva a magyar igazságszolgáltatás is nyomozni kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást ennek hiányában megszüntette.
Ugyanebben az ügyben Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult, amely 2016 decemberében hozott ítéletet. A nemzetközi választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Ivo Sanadert. A bíróság hangsúlyozta, hogy a koronatanú, Robert Jezic nem hiteles, a horvát bíróságok pedig elfogultan ítélkeztek.
2018 őszén az Ivo Sanader és Hernádi Zsolt elleni pert egyesítették a Zágráb megyei bíróságon, ahol 2019 decemberében végül a testület elmarasztaló ítéletet hozott: Ivo Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az eljárást a helyszínen követő független jogi megfigyelők (Kai Ambos bíró, a göttingeni Georg-August Egyetem professzora és Lord David Anderson, az angliai és walesi ügyvédi társaság tagja) szerint a zágrábi bíróság megsértette az EU tisztességes tárgyalásra vonatkozó normáit és elfogultsággal vádolták a horvát államügyészeket. A védelem 2021 júliusában részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz, amelyet a testület elutasított és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amely így jogerőre emelkedett.
Borzalmas hír a háborúból. 
