Eredmény nélkül szakadtak meg az egyeztetések szombat éjjel a Görögországnak nyújtandó újabb mentőprogramról Brüsszelben, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportban. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter nem sokkal éjfél előtt tette ki a Twitterre, hogy az ülés egyelőre véget ért, vasárnap azonban folytatódik. A miniszterek egyelőre még nem is adtak ki közös nyilatkozatot.
End of #Eurogroup session. To be continued tomorrow.
— Alexander Stubb (@alexstubb) 2015. július 11.
Nem bíznak már a görögökben
Pár perccel éjfél után Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke is jelezte, hogy az ülést berekesztették, de délelőtt 11 órakor folytatják. Alaposan megvitattuk a görög javaslatokat, a hitelesség és a bizalom kérdését, de persze költségvetési intézkedésekről is volt szó. Nehezen haladunk, de folyik a munka - mondta Dijsselbloem.
A németeknek alapból másik alternatíva kell
Délután a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hozta nyilvánosságra, hogy a német pénzügyminisztérium két forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart, miután a görög javaslatokat nem tekinti megfelelő tárgyalási alapnak egy újabb, hároméves mentőprogramhoz.
Kirúgnák a görögöket?
Vagy a görögök jelentősen javítanak az ajánlatukon, és 50 milliárd eurónyi vagyont letétbe helyeznek egy alapnál, melyből csökkenteni lehetne az adósságukat, vagy öt évre, ideiglenesen kilépnek az euróövezetből, hogy az államadósságot olyan módon is át lehessen alakítani, ahogyan az eurózóna szabályai szerint nem megengedett. Uniós tisztségviselők szerint ugyanakkor ez jogilag nem kivitelezhető.
Az is eredmény, ha tárgyalnak
Az eurózóna pénzügyminiszterei kilenc órán át egyeztettek arról, hogy megfelelő alapnak tartják-e a görög kormány javaslatait ahhoz, hogy elinduljanak a tárgyalások egy újabb mentőprogramról.
Miután a tárgyalások megindításához jog szerint egyhangú döntés kell, szóba került, hogy a mentőalap szabályai lehetővé teszik az úgynevezett rendkívüli eljárással való döntést, amelynek során a szavazati súlyok 85 százaléka is elegendő, vagyis a tárgyalásokat ellenző Finnország egyedül nem tudna vétót emelni. Szakértők szerint ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a finnek egyedül vannak; a balti államok és Szlovénia is ellene szavazhat a tárgyalásoknak.
Felesleges pluszkör?
Görögországnak csütörtökig kellett leadnia reformterveit, amit időben meg is tett. Az Athén által összeállított javaslatcsomag sokban hasonlított arra, amelyet június végén Görögország hitelezői állítottak össze, s amelyre a július 5-i népszavazáson a görög választók döntő többsége nemet mondott.
A csomag, amely szerint Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni, tartalmazza az áfa- és a nyugdíjrendszer, valamint az adóbeszedés átalakítását, s végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is.
Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, és új adókat is bevezetnének, illetve a már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.
A javaslat Görögország védelmi kiadásainak csökkentését is előirányozza, igaz, jelentősen kisebb mértékben, mint azt a hitelezők korábban elvárták volna: idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást tanácsoltak. A csomagban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, valamint a frekvenciák elárverezése és a privatizáció.
Hatalomra kerülhet a szélsőjobboldali AfD? 
