A lap értesülései szerint a még kidolgozás alatt álló szövegben szerepelne például az: ha egy tagállam perre viszi a rendeletet, akkor az EP sürgősségi eljárást fog kérni, hogy minél előbb megszülessen a döntés. Emellett az EP azon is változtatna, hogy csak az EU 2021 után kezdődő költségvetéséből és helyreállítási alapjából érkező források jogállami normáknak megfelelő felhasználását lehessen vizsgálni. A képviselők szerint már a jelenleg futó projektekre is alkalmazni kéne a korrupció-ellenes előírásokat.
Az EP készülő állásfoglalásának politika súlya jelentős, jogi következménye azonban nincs. A tagállami vezetőkből álló Európai Tanács nem nyúlt a jogállami rendelet szövegéhez, ami nem utolsósorban az EP kitartásának köszönhető. A képviselő-testület kezdettől fogva értésre adta, hogy nem hajlandó belemenni a jogszabály megváltoztatásába.
Az állam- és kormányfők a magyar és a lengyel kormány követelésére ugyanakkor úgy határoztak, hogy el kell halasztani, valamint le kell szűkíteni a jogállami normák megsértéséért kiszabható pénzügyi szankciók alkalmazását, és amennyire csak lehet, korlátozni kell a szabályok végrehajtásáért felelős Európai Bizottság mozgásszabadságát.
A Népszava parlamenti állásfoglalás kidolgozását követő forrásai szerint a képviselők azt is szóvá akarják tenni, hogy az Európai Tanács nem adhat a jogszabályok alkalmazására, betartatására vonatkozó utasításokat a független Európai Bizottságnak. Nem kényszerítheti arra, hogy a szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítésével várja meg az EU Bíróságának ítéletét egy jogi aktus jogszerűségérő - írta a Népszava.
