Az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik - közölte kedden Brüsszelben a dán EU-elnökség.
Az ülés után újságíróknak nyilatkozva a pénzügyminiszter megerősítette, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik "Első ízben tapasztaltam miniszterként, hogy az EU-tagállamok legalább kétharmada kiállt Magyarország nemzeti érdekei mellett" - fogalmazott Matolcsy György. Az előzetesen kiszivárgott hírek szerint Magyarország mellett 4-5 tagállam állt ki. Úgy vélte, az ülésen elismerték azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország az államadósság csökkentésében, a szigorú költségvetési politikában, az EU-átlag fölötti gazdasági növekedésben és a bővülő foglalkoztatásban elért. |
Igazi hungarikum, ahogy ezt elértük
Magyarország az első uniós tagállam, mely ilyen büntetést kap, mindezt ráadásul úgy, hogy a tavalyi hiánycélt tartani tudtuk. Az EU-s pénzügyminiszterek alkotta Ecofin-csoport az eljárás során végig azt kifogásolta, hogy Magyarország nem fogadta meg a csoport - amúgy nem túl konkrét - ajánlásait, és egyszeri tételekkel sikerült leszorítani a hiányszámot a célszint alá.
Az EU-nak sokkal fontosabb, hogy a tagállamok hosszú távon képesek legyenek megfelelni a maastrichti kritériumoknak. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy a Lengyelország ellen folytatott eljárást az Ecofin felfüggesztette, miközben Varsó nem tudta teljesíteni a kitűzött hiánycélt (a hiányadat a GDP 5,4%-a lett szemben a magyar 2,94%-kal), de megfogadta a csoport ajánlásait. Nem szabad ugyanakkor elfeledni, hogy Magyarország az egyetlen tagállam, mely a csatlakozása óta eljárás alatt állt.
Újabb kiigazító lépések jöhetnek
Brüsszel legújabb elemzései alapján most 2012-ben a januári 2,75 százalék helyett már 3 százalékra, 2013-ban pedig 3,25 százalék helyett pedig már 3,6 százalékra becsüli az államháztartási hiány mértékét Magyarországon. A Bizottság rontott a növekedési előrejelzésen is, a korábbi 0,5 százalékról -0,1 százalékra, tehát recesszió közelire módosította a növekedést, miközben 2013-ban is kisebb, 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számol. A kormány ugyan jelezte, hogy ennél optimistább forgatókönyvvel számol, de pár hete több, megszorító intézkedést is bejelentett. A romló gazdasági környezet azonban újabb kiigazításokat is megkövetelhet.
A múlt héten Orbán Viktor is jelezte, tudja, hogy egyszeri tételekkel (többek között különadókkal és a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításával) sikerült csak tartani a kitűzött hiánycélt, de jelezte Magyarország elkötelezettségét, hogy meg akar felelni a maastrichti kritériumoknak. A kormányfő ezzel együtt élesen kritizálta az EU-t, ami miatt Magyarországgal szemben büntetést helyezett kilátásba, míg például Görögországban belement az adósság elengedésébe.
Büntetést és időt kaptunk - nehéz helyzetbe került Brüsszel
A március elején közös paktumot elfogadó és ezzel fiskális szigort hirdető EU nehéz helyzetbe került Magyarország ügyével. A múlt héten végbement a görög kötvénycsere, lényegében elengedték a görög államadósság egy részét, ma pedig Spanyolország kapott haladékot a deficitcél eléréséhez. Ilyen előzmények után kellett volna megbüntetni a "renitens" Magyarországot, mely az unortodox gazdaságpolitika útjáról tévedt vissza az Európai Bizottsághoz és az IMF-hez, hogy pénzügyi védőhálót kérjen.
Kiszivárgott hírek szerint az ülésen több tagállam is védelmébe vette Magyarországot, az ülés ráadásul jócskán elhúzódott, nem volt könnyű döntés. Azt is mondhatjuk, hogy salamoni ítélet született végül, hiszen Magyarország büntetést kapott - de időt is, hogy megfeleljen az Ecofin elvárásainak.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
