A valutaalap és eurót használó országok 19 pénzügyminisztere között nincs egyetértés a görög adósságteher csökkentésének mértékét és az Athéntól megkívánt gazdasági célokat illetően.
A miniszterek megvizsgálták, hogyan halad az eurócsoport 2016. december 5-i ülésén jóváhagyott adósságkönnyítő rövid távú intézkedéscsomagjának végrehajtása.
A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A jelenleg aktuális, immár harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel, és átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát 2018-ig.
A 86 milliárd eurós hitelcsomag finanszírozásában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem vesz részt, mert nem tartja fenntarthatónak a görög adósság törlesztését, és ezért az enyhítését szorgalmazza a hitelezők csoportjánál. A hitelezők sorában a német kormány viszont az adósság elengedésének minden formáját elutasítja, a hitelfeltételek érvényesítése érdekében viszont elengedhetetlennek tartja az IMF részvételét a programban.
Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke az értekezlet előtt közölte: Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója biztosította őt elkötelezettségéről a görög mentőcsomag iránt.
"Megnyugtatott, hogy az IMF-ben erős a szándék arra, hogy a pénzintézet teljes körűen részt vegyen a programban" - mondta az elnök.
Hozzátette, az IMF feltételei mindig is világosak voltak, a valutaalap hiteles reformokat, hiteles fiskális politikát és az adósság mértékének fenntarthatóságát várja el.
Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter szerint a görögökön múlik a probléma megoldása. Athén feladata az, hogy megfeleljen a céloknak az adósság további halmozása nélkül, valamit végrehajtsa a megkívánt reformokat.
Hónapokig tartó tárgyalások után Görögország és hitelezői május végén zárták le a harmadik nemzetközi mentőcsomag első felülvizsgálatát, amivel megnyílt az út Görögország adósságszolgálatának enyhítése előtt. Az euróövezet pénzügyminiszterei emellett engedélyezték a következő hitelrészlet, 10,3 milliárd euró átutalását. Arról is megegyeztek, hogy ebből 7,5 milliárd eurót már június második felében felszabadítanak Görögország számára, azzal a feltétellel, hogy a görög parlament módosítja a nyugdíjakkal, a privatizációval és a nemfizető hitelekkel kapcsolatos, nemrégiben elfogadott törvényeket.
Az éves áremelkedés pedig az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet. 
