A csütörtökön közzétett adatok szerint újabb 3,2 millió amerikai veszítette el a munkáját a múlt héten, ami ugyan kevesebb, mint az egy héttel korábbi, de a várokozásokat felülmúlja. Egy hete 3,8 millió amerikait tettek ki az állásából, erre a hétre az elemzők 3 milliós értéket vártak. Ezzel szemben a friss statisztikák szerint 3,17 millió ember fordult a munkaügyi hivatalokhoz.
Nem meglepő módon most viszonylag kevesen találnak munkát, így az úgynevezett Continuing Jobless Claims (folyamatos munkanélküliségi támogatást igénylők) adatsoron is erős növekedést láthattunk, a szám immár 22,6 millióra ugrott.
Ami reményre adhat okot, hogy a munkanélküliek száma ugyan továbbra is növekszik, ám ennek üteme gyengül. A most közzétett adat az eddigi legalacsonyabb március eleje, a járvány elterjedése óta. Egy héttel korábban még 3,8 millió új munkanélkülit regisztráltak, míg most 3,2 millió alá csúszott a számuk.
Az összkép mindenesetre elkeserítő, hiszen a járvány miatt bevezetett korlátozások hét hete alatt 33,5 millió amerikai veszítette el a munkáját. Az amerikai munkaerőpiacon ehhez hasonló összeomlásra a Nagy Gazdasági Világválság óta nem volt példa, a mostani zuhanás gyorsaságához hasonló viszont soha nem történt még.
A most publikált számok után pénteken is lesz egy érdekes adatsor az amerikai munkaerőpiacról, akkor teszi közzé ugyanis a munkaügyi minisztérium az áprilisra vonatkozó jelentését. A Dow Jones által megkérdezett közgazdászok 21,5 millió dolláros zuhanásra számítanak, amely könnyen az Egyesült Államok történetének legrosszabb hónapja lehet. Ha az előrejelzések igazolódnak, akkor a munkanélküliségi ráta 16 százalékra emelkedik.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 224,55 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 100 843,67 ponton zárt szerdán.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
