A felmérés szerint az európai gazdaság helyzetének kedvező megítélése 2022 eleje óta 5 százalékponttal csökkent, jelenleg 40 százalékos. A legutóbbi, februárban közzétett adatokhoz képest 22 százalékkal 53 százalékra emelkedett azon válaszadók száma, akik úgy vélik, az európai gazdaság helyzete várhatóan tovább romlik, Magyarország esetében ez az arány 43 százalék. A válaszadók 64 százaléka rossznak találja a nemzetgazdaság helyzetét, a magyar megkérdezettek 56 százaléka válaszolt így.
Az inflációval és az energiaellátással kapcsolatos aggodalom szintje mind nemzeti, mind uniós szinten meredeken emelkedett. Az emelkedő árak, az infláció, a megélhetési költségek jelentik az egyik fő aggályt a megkérdezettek 54 százaléka számára. Ez a mutató Magyarország esetében 59 százalék. Az energiaellátás kérdése uniós átlagban a válaszadók 22 százaléka (a magyar válaszadók 15 százaléka), a gazdasági helyzet a megkérdezettek 20 százaléka (Magyarországon a válaszadók 28 százaléka) számára jelent gondot.
A magyar arány rosszabb
Európai szinten tíz válaszadóból több mint hat, 62 százalék állítja, hogy az ukrajnai háború súlyos következményekkel járt személyes pénzügyi helyzetére nézve. Ez az arány Magyarország esetében 84 százalék. Uniós szinten a válaszadók 88 százaléka szerint, Magyarországon a megkérdezettek 93 százaléka szerint az ukrajnai elleni orosz háború súlyos gazdasági következményekkel jár az országuk számára.
A felmérés szerint az európaiak többsége támogatja az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára adott uniós választ. A humanitárius segítségnyújtást támogatják a legtöbben (92 százalék), majd a háború elől menekülő ukránok befogadását (90 százalék), illetve 78 százalék azok aránya, akik támogatják az EU által az orosz kormányra, vállalatokra és magánszemélyekre kivetett gazdasági szankciókat. Tíz megkérdezettből csaknem hét, 68 százalék támogatja a katonai felszerelések beszerzésének és Ukrajnába irányuló szállításának finanszírozását. A válaszadók többsége mind az EU (57 százalék), mind a nemzeti kormányok (55 százalék) válaszaival elégedett.
A válaszadók többsége, 87 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU-nak be kell fektetnie a megújuló energiaforrásokba, csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét (86 százalék), és hogy az uniós országokban gyorsan fel kell tölteni a gáztárolókat, hogy télen zavartalan legyen a gázellátás (86 százalék). Emellett 85 százalékuk véli úgy, hogy az energiahatékonyság növelése csökkenti az unión kívüli energiatermelőktől való függőséget, míg 83 százalékuk támogatja, hogy az uniós tagállamok közösen vásároljanak energiát más országokból.
Az új személyi hitelek fele korábbi kölcsön kiváltására mehet. Mit nyerhetnek ezzel az adósok? 
