- Megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket a brit Challenger 2 harckocsik üzemeltetésére képeznek ki a brit fegyveres erők szakértői – közölte vasárnap a londoni védelmi minisztérium. A tárca a Twitteren közzétett rövid tájékoztatásban nem részletezte a kiképzésre érkezett ukrán harckocsizók számát. Az ismertetéshez mellékelt két fotón az látszik, hogy az ukrán kontingens civil ruhás tagjai a brit királyi légierő (RAF) egyik Airbus A330 Voyager repülőgépéből szállnak ki egy meg nem nevezett brit katonai repülőtéren. A tájékoztatás szerint ukrán harckocsizók érkeztek Nagy-Britanniába, ahol elkezdődik kiképzésük „az Oroszország elleni folytatódó harcra”. A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül elsőként hozott döntést páncélosok ukrajnai szállításáról. A Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel „hozzávetőleg harminc” AS-90 önjáró löveg is. A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben. Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél. A londoni miniszterelnöki hivatal már a bejelentéssel egy időben közölte, hogy napokon belül megkezdődik az ukrán katonák kiképzése a Challenger 2 harckocsik és az önjáró lövegek üzemeltetésére, részeként annak a programnak, amelynek keretében több ezer ukrán katona kapott nagy-britanniai kiképzést az elmúlt hat hónapban.
Ukrainian tank crews have arrived in the UK to begin training for their continued fight against Russia.
— Ministry of Defence (@DefenceHQ) January 29, 2023
The UK will provide Challenger 2 tanks to Ukraine alongside global partner nations - demonstrating the strength of support for Ukraine, internationally.#StandWithUkraine pic.twitter.com/OLKtllePzN
- A dél-ukrajnai Herszon város lakónegyedében végrehajtott orosz lövöldözésben legalább három ember meghalt, öten pedig megsebesültek – közölték a helyi hatóságok. A Hersoni regionális katonai adminisztráció a Telegram csatornáján közölte, hogy az orosz erők egy kórházat, iskolát, buszpályaudvart, postát, bankot és lakóépületeket vettek célba vasárnapi csapás közben.
- A regionális kormányzó szerint rakéta csapódott be egy lakóházba Harkovban, Ukrajna második legnagyobb városában, egy ember meghalt, mások pedig megsebesültek. Oleh Szinyehubov elmondta, hogy a rakéta vasárnap csapódott be a városközpontba.
- Recep Tayyip Erdoğan török elnök jelezte, hogy hazája beleegyezhet abba, hogy Finnország csatlakozzon a NATO-hoz, de a Stockholmmal fennálló feszültségek miatt Svédország nélkül. „Előfordulhat, hogy Finnországnak más üzenetet küldünk [a NATO-jelentkezésükre], és Svédország megdöbbenne, amikor látná az üzenetünket. De Finnországnak nem szabad elkövetnie ugyanazt a hibát, mint Svédországnak” – mondta Erdoğan vasárnap televíziós beszédében. Svédország és Finnország tavaly jelentkezett a NATO-ba, és minden tagország jóváhagyására van szükség a csatlakozáshoz. Törökország és Magyarország egyelőre nem ratifikálta a csatlakozási egyezményt.
- Vlagyimir Putyin nyitott a kapcsolatfelvételre Olaf Scholz német kancellárral, bár telefonbeszélgetést nem terveztek – mondta a Kreml szóvivője a Ria Novosztyi állami hírügynökségnek. Scholz a Tagesspiegel című berlini napilapnak azt mondta: „Én is beszélni fogok Putyinnal, mert beszélni kell.”
- Kijev és nyugati szövetségesei „gyorsított” tárgyalásokat folytatnak arról, hogy Ukrajnát nagy hatótávolságú rakétákkal és katonai repülőgépekkel szereljék fel – mondta Ukrajna elnökének egyik fő tanácsadója. Mikhajlo Podoljak azt mondta, hogy Ukrajna nyugati támogatói „értik, hogyan alakul a háború”, és hogy olyan repülőgépeket kell szállítani, amelyek képesek fedezni azokat a páncélozott járműveket, amit az Egyesült Államok és Németország vállalt. Az amerikai katonai tisztviselők állítólag arra szólítják fel a Pentagont, hogy szállítson F-16-os repülőgépeket Ukrajnának, hogy jobban meg tudja védeni magát az orosz rakétáktól és drónoktól. Olaf Scholz vasárnap megismételte, hogy Németország nem küld vadászgépeket. „Csak azt tudom tanácsolni, hogy ne kezdjünk állandó licitháborúba, ha fegyverrendszerekről van szó” – mondta Scholz a Tagesspiegel újságnak adott interjújában. „Ha amint megszületik a döntés [a tankokról], a következő vita kezdődik Németországban, az nem tűnik olyan súlyosnak, és aláássa a polgárok kormányzati döntésekbe vetett bizalmát.”
- A brit hírszerzés szerint az orosz oktatási minisztérium további részletekkel szolgált az alapfokú katonai képzés középiskolákba való beépítéséről. Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma vasárnap közölte, hogy a modul „AK sorozatú gépkarabélyokkal, kézigránátokkal, katonai gyakorlattal és tisztelgésekkel történő kiképzést fog tartalmazni”. Hozzátette, hogy a szeptemberben életbe lépő kezdeményezések nagy valószínűséggel szándékosan „a Szovjetunió megidézései” voltak, mivel 1993-ig hasonló képzések folytak az iskolákban.
- Volodimir Zelenszkij fokozta kampányát azirányba, hogy az orosz sportolók ne vehessenek részt a 2024-es párizsi olimpiai játékokon. Ukrajna elnöke azt mondta, hogy levelet küldött Emmanuel Macronnak, és Oroszország versenyzésének engedélyezése egyenértékű lenne annak bemutatásával, hogy „a terror valamilyen módon elfogadható”.
- Ukrajna szankciókat vezetett be 182 orosz és fehérorosz cég, valamint három személy ellen Moszkva és Minszk ukrajnai kapcsolatainak blokkolása érdekében. Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács által közzétett lista szerint a szankcionált cégek főként áruszállítással, járműlízingeléssel és vegyszergyártással foglalkoznak.
- Gyászolók gyűltek össze Kijevben vasárnap, hogy megemlékezzenek egy brit önkéntesről, aki egy mentőakció során halt meg a kelet-ukrajnai Szoledarban. Andrew Bagshaw brit önkéntes segélyszervezeti munkás és Chris Parry önkéntestársa meghalt egy humanitárius evakuálási kísérlet során.
(MTI, The Guardian)
