|
| Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Alekszej Miller, a Gazprom ügyvezető igazgatója (b4) (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd) |
Az Oroszországgal való együttműködés nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdeke is Magyarországnak - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában.
(Délután Orbán Viktor miniszterelnök találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ennek hátteréről ebben a jegyzetben részletesebben is foglalkoztunk.)
Beszólt Amerikának és Nyugat-Európának
Szijjártó szerint a magyar energiaellátás egy döntő része Oroszországból származik, és "mi nem vagyunk abban a helyzetben, mint mások egy óceánnal odébb és néhány százezer kilométerrel nagyobb területről, hogy azt hirdessük, nem kell beszélni az oroszokkal".
"Mi Közép-Európában pontosan tudjuk, hogy a párbeszédnek helye van, a párbeszédre szükség van, mert csak így lehet egy kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést kialakítani" - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Miben állapodtak meg?
A miniszter szerint körvonalazódik az az együttműködési-fejlesztési megállapodás, amely Magyarország gazdasági érdekeit a legjobban szolgálni tudja, így kézzelfogható közelségbe került egy harmadik repülőjárat megindítása Magyarország és Oroszország - Budapest és Kazany.
Tárgyalások zajlanak továbbá Magyarország szerepének jelentős növeléséről a moszkvai központú Nemzetközi Beruházási Bankban, amely már most is 70 millió eurónyi magyarországi projektet forgalmaz.
| Sajtóinformáció szerint a mai Orbán-Putyin találkozón szóba kerülhet a 3-as metró felújított szerelvényei után fizetendő kötbér kérdése is. |
A Gazprommal született megállapodás szerint 2020-ra is megkezdik a tárgyalásokat a magyarországi gázellátásról. A magyar fél a vásárolandó gáz mennyiségét mintegy 4,1 milliárd köbméterre tervezi.
Arról is megegyeztek, hogy a Mol folytathatja kitermelési tevékenységét Oroszországban.
A nehézipari együttműködés folytatásáról szintén megállapodtak a magyar hajóipar újjáépítése és a magyar helikoptergyártási és -összeszerelési ipar fejlesztése érdekében.
Döntés született arról, hogy a Fővárosi Vízművek lehetőséget kap az orosz piacon magas hozzáadott értékű vízipari munkák elvégzésére.
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
