Klímapolitikánkat körültekintő megfontolásnak és józan észnek kell vezérelnie, nem pedig ideológiának, túlzott riadalomnak vagy pániknak – fogalmazott a magyar miniszterelnök, aki több mint 40 állam- és kormányfő között szólalt fel az Azerbajdzsánban tartott tanácskozáson.
Orbán Viktor köszönetet mondott az Azerbajdzsánt vezető Ilham Alijevnek a klímacsúcs befogadásáért. Azerbajdzsán Európa kulcsfontosságú partnere éghajlat-politikai céljaink elérésében, így ideális hely a mai konferencia megrendezésére – emelte ki.
Emlékeztetett: a múlt héten Budapest adott otthont az Európai Politikai Közösség, majd az Európai Tanács csúcstalálkozójának is, így csaknem ötven állam- és kormányfő gyűlt össze a magyar fővárosban.
Orbán Viktor felidézte: a múlt heti budapesti informális EU-csúcson az európai vezetők egy új nyilatkozatot fogadtak el a versenyképességről, ami az EU klímaügyi megközelítését is alakítani fogja.
Küldetésünk, hogy Európát versenyképesebbé tegyük, és ezzel a vízióval közelítünk a klímavédelemhez. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozott az elmúlt években, amely a kibocsátás csökkentésével párhuzamosan tudta javítani gazdasági teljesítményét – fogalmazott.
Hangsúlyozta: ebben a folyamatban nem áldozhatjuk fel iparunkat vagy mezőgazdaságunkat; folytatnunk kell a zöld átmenetet, miközben továbbra is használjuk a földgázt, az olajat és az atomenergiát.
Leszögezte: az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák, akik gazdaságunk és társadalmunk gerincét alkotják. Hozzátette: a gazdákra és a vállalatokra nem róhatnak irreális terheket vagy bonyolult szabályokat, inkább gyakorlati támogatást kell nyújtani nekik.
A zöldátmenetet és a klímaváltozás elleni harcot nem az üzleti közösség ellenében, hanem velük együttműködésben kell megvalósítani – mondta.
Hangsúlyozta: világos pénzügyi garanciákra és jelentős befektetésekre van szükség, a nagyvállalatoknak pedig méltányosan hozzá kell járulniuk a klímavédelemhez.
Magyarországra kitérve emlékeztetett: úgy pozícionáljuk magunkat, hogy az elektromos járművek fejlesztésében és az áramtárolásban jelentős szereplők legyünk. Továbbra is befektetünk a már amúgy is erős nukleáris iparunkba, 70 százalékra növelve részesedését a teljes elektromos igényünk kielégítésében.
Hozzátette azt is, hogy földrajzilag kulcsszerepet játszunk a Kelet és Nyugat közötti energiatranzitban. Magyarország a legalacsonyabb lakossági rezsiköltségekkel tűnik ki Európában, miközben az elmúlt évek egyik legmagasabb zöldenergia-bővülését érte el.
Magyarország vezető szerepet tölt be a gazdaságilag fenntartható éghajlatvédelem területén, és az EU-országok között a negyedik helyen áll az egységnyi megtermelt energiára jutó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében – emlékeztetett.
A jövőről szólva elmondta: még ambiciózusabb célokat tűztünk ki 2030-ra. Nem 40, de egyenesen 50 százalékos csökkentést célzunk meg például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.
Közös munkával egyensúlyba tudjuk hozni az ambíciót a pragmatizmussal, Európát az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális vezetőjévé téve, kompromisszumban iparunk és mezőgazdaságunk jólétével – zárta felszólalását Orbán Viktor.
(MTI)
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
