Az ombudsman a hasonló helyzetek elkerülése miatt kezdeményezte a jogszabályok módosítását, az autópálya-kezelőt pedig arra kérte, hogy a jövőben tartózkodjon a bírságolás ilyen gyakorlatától, és fizesse vissza a pótdíjat annak a károsultnak, aki azt már kifizette. Az autópálya-kezelő az ombudsman hatására felfüggesztette a pótdíjak behajtását.
Az ÁAK a károsult tulajdonosokat bírságolja meg, ha az autójukat ellopták és a menekülő tolvajok nem fizetnek az autópálya használatáért, ez pedig zaklatásnak minősül, és sérti a jogbiztonság követelményét. Az alapvető jogok biztosa azt is kifogásolta: a lopások sértettjeinek az autópálya kezelője arra hivatkozott, hogy bár kezdeményezte a jogszabályok módosítását, még nincs jogi lehetőség méltányosság gyakorlására. Az ombudsman megállapította, hogy a hatályos jogszabályok nem zárják ki a méltányosságot, de erre nem is lett volna szükség a panaszosok esetében, mivel ők nem kötöttek szerződést a társasággal.
Szabó Máté egyetért azzal, hogy jogszabály-módosításra van szükség, de szerinte e nélkül sem lehet pótdíjat követelni bűncselekmény sértettjeitől. Az autópálya-kezelő válaszában arra hivatkozott: a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a közöttük fennálló szerződés alapján arról tájékoztatta a társaságot, hogy a jogszabályok alapján ilyen esetekben sincs lehetősége mentesíteni az üzembentartót. Az ombudsman jelentésére való figyelemmel azonban - a szerződő felek egyeztetéséig - az ÁAK a hasonló ügyekben felfüggeszti a pótdíjak behajtását, illetve az egyik érintett panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a jelentés hatására visszafizették neki a vitatott pótdíjat.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
