|
| Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. Mellette Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. (Kép forrása: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs) |
Alaptalanok a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádak, a törvény ugyanis nem tesz mást, mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésének a magyarországi alapjogok helyzetéről folytatott vitáján.
A miniszterelnök szerint a magyar szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet. Mint egy uniós tagország vezetőjének, kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányosabb helyzetben versenytársaiknál.
Megreformálni az EU-t
Felszólalásában Orbán elmondta azt is, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kiküszöbölni a fennálló hibákat, illetve megreformálni az EU-t. Az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.
Párbeszéddel rendeznék
A miniszterelnök szerint az elmúlt évek konfliktusait igyekezte párbeszéd útján rendezni a magyar kormány, és a most napirenden lévő ügyekben is erre fog törekedni.
A kormányfő hangsúlyozta, az elmúlt években számos vitás ügyet sikerült lezárniuk az Európai Unióval, például a médiaszabályozás, a bíróságok függetlensége, az új alkotmány vagy a paksi bővítés kérdésében.
A civil szervezetekkel kapcsolatban elmondta, az EU több tagországában is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként lehet mindenki számára átláthatóvá tenni a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni próbáló szervezetek működését, a magyar kormány sem akar mást, mint hogy a nem kormányzati szervezetekről (NGO) tudni lehessen, milyen pénz és érdek áll mögöttük.
Több mint 471 ezer, magyarországi lakhellyel nem rendelkező külhoni magyar állampolgár regisztrált eddig a levélszavazók számára fenntartott névjegyzékbe. 
