Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc műsorának adott interjúban sikeresnek nevezte a magyar gazdasági modellt, a munkaalapú gazdaságot, amelyben azt mondta: azért emelkedhet nagy mértékben a minimálbér és csökkenhet a társasági adó, mert az ország gazdasági alapjai rendben vannak, a pénzügyi rendszer stabil.
"Ezek az intézkedések most azért jöhettek létre, mert a munkát elvégeztük. A magyar gazdasági modell, a munkaalapú gazdaság sikeres. Mi mindig is hittünk benne, most a külvilág is elismeri" - mondta a kormányfő a korábban rögzített, hétfő reggel sugárzott, gazdasági kérdéseket érintő interjúban.
6 éves terv
Most jön a következő szakasz, egy hatéves gazdasági tervről tárgyal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadókkal és a munkavállalókkal.
A tervezett minimálbér-emelést a miniszterelnök elérhetőnek tartja. Ugyanakkor, hogy a vállalkozókkal vannak gondjaink az ügyben, de a következő napokban szeretnének megegyezni velük. A nemzetgazdasági miniszter kapott mozgásteret a tárgyalásokra.
30 éve nem kaptak ilyen ajánlatot
Orbán Viktor szerint a vállalkozóknak igazuk van abban, hogy a kifizetett bért túl nagy adó terheli, és ezért követelik annak csökkentését. Az arányok a kérdésesek, de Varga Mihály a munkabéreket terhelő adók hatéves csökkentési programjára tett javaslatot a munkaadóknak - erősítette meg, hozzáfűzve, hogy a magyar vállalkozók még soha nem kaptak ilyen ajánlatot az elmúlt 30 évben.
Ha a vállalkozóknak kisebb az adójuk - márpedig a munkabért terhelő adók csökkenni fognak -, akkor magasabb fizetéseket adhatnak.
|
| MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Ha meg tudnak állapodni a vállalkozókkal egy magasabb minimálbér-emelésben, akkor az emelkedő bérek és az annak következtében magasabb infláció lehetőséget ad majd magasabb nyugdíjemelésre.
A kormányfő szerint a bértárgyalások sikere esetén a most tervezett 0,9 százalékos helyett - amely érthető módon bántja a nyugdíjasokat - az ideivel megegyező mértékű, vagyis 1,6 százalékos nyugdíjemelés lehet jövőre.
Fölnyomni
A következő évekre tervezett 40 százalékos reálbér-emelkedést firtató kérdésre a miniszterelnök úgy reagált: "kiinduló számnak ezeket el tudom fogadni, és ha ezt végre tudjuk hajtani, az szép siker lesz", de "még, még, még följebb" kell nyomni.
A társasági nyereségadó csökkentéséről Orbán Viktor kijelentette: minden magyar vállalkozónak előnyös lesz az egy számjegyű, 9 százalékos adónem. A kormány a régió legjobb vállalkozói világát akarja létrehozni Magyarországon.
A csökkentéstől a kormányfő azt várja, hogy nőni fognak a Magyarországra érkező befektetések, valamint azt is, hogy mindenki "nyugodtan bevallhatja" majd, mije van.
Ha jól csinálják az adócsökkentéseket, akkor a gazdasági teljesítmény nő, és kisebb adókulcsok mellett is meglesznek az állam bevételei, mert nagyobb lesz a gazdasági aktivitás.
Felívelő pályák
"Nem mondok le arról a célról, hogy kisebb adókkal színvonalasabb sport, kultúra teremthető ebben az országban, mert kisebb adókból is több pénz érkezhet be" - válaszolta a tao-pénzek sorsát firtató kérdésre. A kultúra és a sport ügye felívelő pályán halad, és ott is marad - mondta.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatban közölte, ehhez az adónemhez nem nyúlnak, mert akkor az önkormányzatok bevételei megszűnnek.
Orbán Viktor ismét kifejtette azt is, hogy a külföldön dolgozó magyarok ügyéről ő nem "jajgatva" beszél, éppen ellenkezőleg, lehetőséget lát benne. Szerinte arra kell felkészülni, hogy a következő időszakban a mi embereink is jönnek, mennek, mikor hol látnak lehetőséget, és nem javasolja, hogy az állam korlátozza őket ebben.
Munkaerőhiány vs. teljes foglalkoztatottság
Felidézte, 2010-ben Magyarország a görögnél rosszabb gazdasági helyzetben volt, és nem voltak világos alapjai a magyar gazdaságnak.
Ezért ökölszabályokat kellett kijelölni, "az IMF-et haza kellett küldeni, a saját lábunkra kellett állni", és ki kellett mondani, hogy "nem akarunk segélyen élni". Ezért segélyalapú helyett munkaalapú gazdaságpolitikát vezetett be a kormány, így ma már a 2010-es 1,8 millióval szemben 4,3 millió adófizető, munkaerő-felesleg helyett pedig munkaerőhiány van, közel vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője vizsgálatot követel, egyelőre nem világos, mi történt Marseille-ben. 
