A német lapok közül a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) Új hangok címmel Stephan Löwenstein írását jelentette meg, amelynek bevezetője szerint "a magyar kormányfő fogadja Putyint, de körbehízelgi a Nyugatot".
Az utóbbi hetekben több helyen morogtak, amiért Orbán Viktor fogadja az orosz elnököt, és felmerült az aggodalom, hogy Putyin megbonthatja az EU és a NATO egységét. Orbán pedig erős szavakkal juttatta kifejezésre, hogy kizárólag a magyar érdekeket tartja szem előtt. Ugyanakkor olyan politikai jelzéseket is küldött, amelyek arra utalnak, hogy hajlandó eltávolodni eddig alkalmazott "konfrontatív stílusától", és kiáll szövetségesei mellett - írta Löwenstein.
A szerző hozzátette: egyelőre "kérdéses, hogy Orbán valóban szakít-e eddigi kormányzási stílusával". A reklámadó ügyével kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány az uniós társországokból érkező befektetőkkel fennálló viszonyban is eltávolodott a "konfrontációs politikától", és az Egyesült Államokkal való viszonyban is "enyhülést jelez".
Jelzés
A Die Welt a honlapján Magyarország, a régi-új kelet-nyugati frontvonal címmel közölte Boris Kálnoky írását. A szerző szerint Putyin Oroszország és a "keleti tömb egykori országának összetartozását" akarja kifejezni a látogatással, ami jelzés az EU-nak, Magyarország számára pedig ennél "több forog kockán". Hozzátette, hogy a Nyugat és a Kelet "új küzdelmében" az egyik "frontvonal Európa közepén, Magyarországon húzódik, éppen ott, ahol az 1946-tól a rendszerváltásig" húzódó törésvonal volt, és mindkét fél igyekszik "jelképes jelenléttel a sajátjaként megjelölni a földrész szívében fekvő helyet".
Oroszország eszköze a küzdelemben "az energiapolitika: olcsó gáz és atomenergia Magyarországnak", és ezek az energiaipari kérdések Kálnoky szerint "sokkal inkább politikai jellegűek, mint ahogy azt Nyugat-Európában el tudják képzelni".
Egyenlő távolság
A Süddeutsche Zeitung Cathrin Kahlweit írását közölte Magyarország a sűrűjében címmel. A szerző Angela Merkel február eleji látogatására utalva kiemelte, hogy Orbán a két "nagyhatalmú, egymással nem baráti viszonyban lévő vendég" között az "egyenlő távolság" betartására törekszik és nem a "távolságtartásra Moszkvától". Hozzátette: Magyarországot az ingadozók között tartják számon az Oroszországgal szembeni egységes uniós fellépés ügyében, és nemcsak azért, mert a kormányfő "sikeres modellként tekint az +illiberális demokrácia+ orosz válfajára", hanem azért is, mert "Magyarország gazdaságilag körüludvarolja Moszkvát".
Nincs zúgolódás
Az ARD közszolgálati televízió tagesschau.de című hírportálja Egyesülve a demokrácia leépítésében címmel közölte Karla Engelhard összeállítását. A szerző megjegyzi, hogy Merkel után két héttel Putyin látogat Budapestre, és Orbánnak ezúttal aligha kell bírálatokat hallgatnia a demokrácia leépítése miatt. Hozzátette, hogy Magyarország eddig "zúgolódás nélkül" részt vett az Oroszország elleni szankciókban, ugyanakkor Orbán Viktort Putyin "utánzójaként" tartják számon, és mindketten "a demokrácia leépítésén dolgoznak", csak éppen ezt másként nevezik, +irányított+, illetve +illiberális+ demokráciának.
Példa
A baloldali francia Libération megjegyzi, hogy az autoriter vezetők közti szolidaritás kötelez. Orbán Viktor "a szabadságvágyó fiatalság szimbólumát és egy generáció reményét jelentő, a nacionalistákat bíráló progresszív fiatalból negyedévszázad alatt Vlagyimir Putyint, az egykori KGB-ügynököt csodáló tekintélyelvű vezetővé" vált. Orbán a cikk szerint húsz éven át ostorozta a szocialistákat azért, hogy elárulták a nemzeti érdeket, amikor Moszkvával tárgyalóasztalhoz ültek. Manapság viszont, az ukrán válság közepén, példaként tekint Oroszországra, a keleti nyitást hirdeti, s titkosított szerződést ír alá Putyinnal a paksi erőmű bővítéséről. Noha ezt a magyarok hatvan százaléka ellenzi, és 66 százalékuk a megújuló energiákat támogatja, a szerződés pénzügyileg előnyökkel jár a hatalom és az ahhoz közel állók számára - írta Florence La Bruyere, aki szerint Washingtonban attól tartanak, hogy a magyar kormányfő Moszkva trójai falovává válhat.
Diplomáciai diadal
A Der Standard osztrák liberális napilap Putyin Orbánnál - kölcsönös imázsápolás című írása szerint Putyin budapesti látogatása csupán néhány óráig tart majd, de ez az orosz elnök számára ritka diplomáciai diadalt jelent vendéglátója, a nemzeti-populista Orbán Viktor jóvoltából.
A lap budapesti tudósítója Gregor Mayer kiemeli: a Krím megszállása óta orosz elnök most először érkezik egy NATO-tagországba és a maláj utasszállító lelövése óta először egy uniós országba. Orbán a keleti nyitással további mozgásteret akar teremteni magának, s ennek a legfőbb haszonélvezői a szerző szerint az oligarchák és azok a fedőcégek lesznek, amelyek közel állnak az Orbán családhoz és a miniszterelnök bizalmasaihoz.
A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilap keddi számának írása szerint Putyin és Orbán politikai felfogása alig eltérő, minthogy az előbbi az ellenőrzött demokráciát propagálja, az utóbbi pedig az illiberális demokráciát fedezte fel magának.
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
