"Magyarországnak nem hitelre van szüksége. Ez nagyon fontos, mert szeretnék egyenesen belenézni a német választópolgárok szemébe: nekünk nincs szükségünk a németek pénzére. Mi nem akarunk pénzt az EU-tól. Mi azt kérjük tőlük, kössünk egy biztonsági hitelmegállapodást, mert attól tartunk, hogy miután a következő időszakban az európai kötvénypiacon nagyon sok országnak nagyon sok hitelt kell felvennie (...), előállhat az a helyzet, amikor nem leszünk képesek a piacon eladni az állampapírjainkat" - fogalmazott. Leszögezte ugyanakkor: Magyarország arra is kész, hogy inkább magasabb kamatra adja el a piacon a papírjait, mint hogy olcsó európai pénzt használjon.
|
| Orbán Viktor a 2011. december 9-ei EU-csúcs után - most másik arcát mutatta |
Ezért Magyarországnak nem hitel kell, hanem egy biztonsági megállapodás, amely arról szól, hogy ha a piacon nem boldogul, akkor is van alatta "egy kifeszített biztonsági háló" - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy "a piacról meg fogjuk oldani Magyarország finanszírozását".
A miniszterelnök szavait úgy összegezte, hogy az IMF-tárgyalások nem az államcsőd megakadályozásáról, nem a hitelről szólnak, hanem egy biztonsági hálóról. Mindemellett közölte ugyanakkor azt is, hogy "ha akarnak kölcsönt adni, akkor arra is készen állunk".
Más vizeken...
A kormányfőt a tájékoztatón kérdezték arról is, hogy sokak szerint cseppfolyósított gázt lehetne szállítani a Dunán és a Rajnán. Orbán Viktor erre azt válaszolta: a Duna Magyarországon a nemzeti identitás része. A kommunisták egy erőművet akartak építeni a folyóra - fejtette ki -, ám az emberek fellázadtak ez ellen, s a Duna-mozgalom lett az egyik legnagyobb antikommunista mozgalom Magyarországon. "Ezért bármilyen beruházást - gát, zsilip, medermélyítés - a magyarok nagy része úgy él meg, mintha erőszakot tennének a saját folyóján" - fogalmazott, kiemelve, hogy ő - bár nem süket az ipari érdekre - inkább a környezetvédőkkel pendül egy húron.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
