MTI Fotó: Máthé Zoltán
Orbán Viktor szerint elitválság és demokráciaválság van Európában és a nyugati világban. A miniszterelnök Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott előadásában szombaton elmondta: Európa jobb- és baloldali vezetői 50-60 éven keresztül mindig ugyanazokból a körökből, ugyanazokból az iskolákból, ugyanabból az elitből jöttek, és ezt mindenki természetesnek tekintette, míg egymással versenyezve és egymást váltva képesek garantálni Európa növekvő jólétét.
Trónkövetelők
A gazdasági válság nyomán azonban megjelennek az eddigi bevett eliten kívülről politikai érdekképviseletre jelentkező szereplők, radikálisok és populisták - folytatta a kormányfő, ezek közé sorolva az egyik amerikai elnökjelöltet is.
"A probléma az, hogy az elitválság napjainkra demokráciaválsággá fordult át. Az emberek nagy tömegei nyilvánvalóan és látványosan mást akarnak, mint amit a hagyományos elitek javasolnak és csinálnak" - állapította meg Orbán Viktor.
Nem kell elnyomó EU?
Beszédében megismételte a korábban is hangoztatott álláspontját, miszerint minden olyan gondolatot, politikai akciót és kezdeményezést, amely hatásköröket akar elvonni a nemzetállamoktól, meg kell állítani, ezt a politikát abba kell hagyni. Úgy fogalmazott: a nemzeti szuverenitás visszaszorítása az európai jogkörök javára egyike a legnagyobb veszedelmeknek ma Európában.
A miniszterelnök szerint az angolok unióból való kilépésével bizonyosan lezárult egy korszak, amely arról szólt, hogy a szervezet a világpolitika globális szereplője. Az unió ma regionális szereplő, és jó esetben arra képes, hogy a környezetében zajló eseményeket befolyásolja, illetve lassan már arra sem - fejtette ki Orbán Viktor, aki szerint Európa "idealizálását" szintén abba kell hagyni.
Csak az erő látszata van meg
Európa elvesztette a globális szerepét és regionális szerelővé vált, nem képes megvédeni saját polgárait, saját külső határait. Mi kell még ahhoz, hogy kimondják, az európai politikai vezetés megbukott? - tette fel a kérdést Orbán Viktor.
A kormányfő azt mondta, szeptemberben, amikor Pozsonyban összegyűlnek Európa vezetői, a mostani elit védeni fogja a mundér becsületét. Úgy értékelte: ezen a tanácskozáson a közép-európai államoknak azt kell képviselniük, hogy Európában alapvető változásokra van szükség.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Orbán = Trump
Tisztelgett Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt előtt is: maga sem tudta volna jobban megfogalmazni, hogy milyen lépések szükségesek a terrorizmus leküzdésére. Trumpnak az Egyesült Államokra vonatkozó javaslatával összhangban kijelentette: Európában a nemzeti titkosszolgálatokat és ezek együttműködését a világ legjobb teljesítményű titkosszolgálati rendszerévé kell tenni, és le kell állítani a "demokráciaexportot".
"Ha továbbra is a stabilitás helyett a demokráciaépítést helyezzük előtérbe, olyan térségekben, ahol ennek sikere rendkívül kétséges, akkor nem demokráciát fogunk építeni, hanem instabilitást fogunk okozni" - hangoztatta.
Hozzátette: Törökországgal szemben is Magyarország legerősebb elvárása a stabilitás. "Ha Törökország is instabillá válik, akkor abból a térségből az EU-ra minden kontroll nélkül rázuhan sok tízmillió ember" - fogalmazott a miniszterelnök.
Jöhet az Európai Hadsereg
Az előadása után tartott fórumon kérdésre válaszolva kijelentette: a NATO-tagság fontos és jó dolog, a magyarok biztonságához hozzájárul, védernyője Közép-Európa biztonsága szempontjából létkérdés. Ugyanakkor a britek unióból való kilépésével a kontinens katonai ereje jelentősen lecsökkent, és nem maradhatunk katonapolitikailag ebben a védtelen helyzetben - érvelt.
Kifejtette: ezért létre kell hozni egy európai hadsereget, amely valódi közös haderő lenne, valódi közös ezredekkel, közös vezénylési nyelvvel és közös szerkezettel. Kitért arra is, hogy a nemzeti költségvetéseket át kell gondolni, a hadiipart be kell illeszteni a gazdaságpolitikai gondolkodásba.
Orbán Viktor egy másik felvetésre kitért arra is, hogy nem közömbös, van jelentősége az amerikai elnökválasztás kimenetelének, és nem mindegy, hogy aki az Egyesült Államok vezetője lesz, mit gondol a bevándorlásról.
Szerbiának igazságügyi reformokon, a médiaszabadságon és a megfelelő választási feltételek biztosításán kell dolgoznia – hangsúlyozta Marta Kos uniós bővítési biztos kedden Belgrádban, miután találkozott Djuro Macut szerb miniszterelnökkel. 
