A magyar kormányfő a néppárti tanácskozás zárónapján elhangzott beszédében úgy fogalmazott: a válság olyan, mint egy kígyó, "a szemünkbe néz, hipnotizál minket, és mi megbénultunk. Arra kényszerít, hogy feladjuk eredeti céljainkat". Ennek azonban ellen kell állni, és nem szabad megfeledkezni az egyesült Európáról, folytatni kell a bővítést - hangsúlyozta, utalva az Európai Unióhoz csatlakozó Horvátországra, majd szorgalmazta a tagjelölti státus megadását Szerbiának, a tárgyalások megkezdését Montenegróval és Macedóniával, valamint Albánia bevonásának a felgyorsítását.
Véleménye szerint meg kell mutatni, hogy erősek vagyunk, hogy nem adjuk fel, hogy az egységesülő Európa szelleme továbbra is él.
Orbán Viktor találkozik finn kollégájával
Orbán kijelentette azt is: vége a segélyek és a nem munkából származó jövedelmek korszakának, és - ahogyan azt délelőtti beszédében is leszögezte - a jóléti állam helyett munkaalapú társadalomra van szükség. Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a politikusoknak és a gazdaság szereplőinek, hanem a háztartásoknak is alkalmazkodniuk kell; meg kell tanulni határokon belül élni, és addig nyújtózkodni, ameddig a takaró ér.
Beszédében a miniszterelnök sürgette az alapvető európai értékekhez - így például a munkához, a családhoz, a közösséghez, a józan észhez és a joghoz - való visszatérést.
Orbán Viktor Marseille-ből este Brüsszelbe, az Európai Tanács ülésére utazik, ahol az eurózóna válságáról tárgyalnak az Európai Unió állam- és kormányfői.
Rég volt ilyen jó formában a magyar fizetőeszköz. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
