Az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levelében Orbán Viktor leszögezte: új migrációs válság bontakozik ki az Európai Unió kapui előtt. "Mint Ön is jól tudja, a migráció hibrid fenyegetésként történő felhasználása Belarusz részéről, valamint a biztonsági erők katasztrofális kivonása Afganisztánból még a 2015-ben tapasztaltnál is súlyosabb válsághelyzettel fenyeget. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi törékeny stabilitás egyetlen záloga, hogy Magyarország más tagállamokkal együtt sikeresen védi az Unió külső határait" - írta a kormányfő.
Emlékeztetett: a mai napig csak Magyarország több, mint 590 milliárd forintot fordított saját nemzeti költségvetéséből határvédelemre; az elsők között épített határkerítést, amelyről az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy hatékony védelmet biztosít az uniós polgárok és az Európai Unió egésze számára.
A magyar határvédelmi intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak - fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: 2021-ben azt látjuk, hogy Magyarország mellett határvédelmi akadályokat épített vagy épít Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország. Az aktuális migrációs helyzet is azt mutatja, hogy a fizikai akadályok nemcsak a leghatékonyabb határvédelmi eszközök közé tartoznak, hanem a hibrid támadások által előidézett helyzetek kezelésében ugyancsak nélkülözhetetlenek. Mindez Magyarország hosszú idő óta hangoztatott álláspontját és finanszírozási igényeit igazolja - vélekedett levelében a miniszterelnök.
Visszaidézte Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia belügyminisztereinek október 7-én aláírt levelét, mely szerint: "A fizikai akadályok létesítése hatékony határvédelmi eszköznek tűnik, amely nemcsak a belépés helye szerinti tagállam, hanem az egész EU érdekét szolgálja. Ez a legitim intézkedés haladéktalanul további megfelelő finanszírozást igényel az EU költségvetéséből." Orbán Viktor emlékeztette a Bizottság elnökét, hogy ezt a megállapítást ő maga is hangsúlyozta felszólalásában az Európai Tanács ülésén.
A magyar miniszterelnök levelében leszögezte, ideje, hogy a Bizottság megtegye azt, amit már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie: ismerje el, hogy a külső határok védelme az európai szolidaritás vitathatatlan megnyilvánulása, és a tagállamok ez irányú erőfeszítései elismerést és támogatást érdemelnek.
"Nem lehet figyelmen kívül hagyni a jelentős anyagi, emberi és pénzügyi erőforrásokat, amelyeket Magyarország az elmúlt hat évben az Európai Unió külső határainak védelmére fordított. Ezért ismét felszólítom a Bizottságot, hogy térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit, amelyet a Bizottság a vonatkozó szabályok téves értelmezésével és alkalmazásával mindeddig megtagadott" - írta Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökének.
"A jelenlegi helyzetet tekintve, különösen az afganisztáni tálib hatalomátvétel, illetve Litvánia, Lettország és Lengyelország Belarusszal közös határszakaszán folyamatosan fennálló hibrid fenyegetés fényében, a közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése. Éppen ellenkezőleg, újabb jelentős migrációs válság várható. Európának meg kell védenie külső határait, és az idő igazolta, hogy csak fizikai akadályok képesek hatékonyan megvédeni az európai polgárokat a tömegesen érkező illegális migránsoktól" - tette hozzá.
Orbán Viktor szerint amikor válsághelyzetekben az Európai Unió egységének megőrzésére hivatkoznak, ezzel a tagállamokat összekötő közös felelősségre is utalnak. "A legutóbbi tanácsi következtetéseinkben felhívtuk az Európai Bizottságot arra, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keretrendszer szükséges módosításaira, ami a külső határainkra, így Magyarország határaira is, nehezedő nyomást enyhíteni képes. Ezeket a módosításokat a fizikai határvédelmi akadályok múltbeli és jelenlegi költségeinek megtérítése mellett kell végrehajtani. Magyarország felvállalta azt, hogy az Európai Unió déli külső határszakaszán megállítja az illegális migrációt. Most az Európai Unión a sor, hogy méltányos hozzájárulást vállaljon erőfeszítéseinkhez és költségeinkhez" - zárta levelét a magyar kormányfő.
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
