A százhúsz tagú izraeli parlament, a kneszet éjjel 3-kor 61 szavazattal 52 ellenében elfogadta első olvasatban az igazságszolgáltatási törvényt, mely korlátozza a legfelsőbb bíróság törvényeket érvénytelenítő jogkörét. Az első olvasatban elfogadott, de még második és harmadik olvasatban is megszavazásra váró indítvány szerint az új, és nem alaptörvényeket csak a legfelsőbb bíróság teljes, tizenöt fős bírói kara helyezheti hatályon kívül legalább tizenkét bíró támogatásával.
Ha a legfelsőbb izraeli grémium megsemmisítene egy törvényt, akkor ezt a döntést a kneszet egy másik, új törvényi záradék alapján 61 fős többséggel semmisnek nyilváníthatja, s azt újra életbe léptetheti anélkül, hogy a bíróság újból megsemmisíthetné. Szintén elfogadták első olvasatban 61 képviselő támogatásával 51 ellenében a miniszterelnök felfüggesztését szabályozó alaptörvényt, amely szerint kormányfőt csak testi vagy szellemi cselekvőképtelensége miatt foszthatnak meg hatalmától (vagyis jogi okokból, törvények megszegése miatt nem), és korlátozták az eljárás módját is. Eddig a főügyész is felfüggeszthette a kormányfőt amennyiben törvényellenesen járt el és ezt indokoltnak látta.
Az új törvényjavaslat szerint a miniszterelnök, vagy a kormány tagjainak 75 százaléka kérheti a házelnöktől a kormányfő felfüggesztését, melyet legalább kilencven honatyának kell jóváhagynia. A legfelsőbb bíróság nem foglalkozhat erre irányuló kérelmekkel. Az indítvánnyal szemben a kneszet jogtanácsosa tiltakozását fejezte ki.
"Ezen az estén korlátlan hatalmat követelnek maguknak. A fékek és ellensúlyok feladását akarják, a demokratikus országokban fontos bírósági felülvizsgálat eltörlését. A törvények megsemmisítési záradéka - különösen 61 fős többséggel - a többség zsarnokságát jelenti. Ez a valódi demokrácia alapvető értékeinek eltörlése"- mondta Beni Ganz, az ellenzéki Nemzeti Tábor nevű párt vezetője.
A kneszet korábban már elfogadta első olvasatban az igazságszolgáltatás átalakításának más törvényeit is, amelyek gyors véglegesítésére készülnek a második és a harmadik olvasat megszavazásával. Ezek közül a legfontosabb a bírói kinevezések átszervezése, mely biztosítja a kormánykoalíció teljes ellenőrzését az új bírók kiválasztásánál. Miután a koalíció által irányított jogi bizottság megszavazza, ezek a törvényjavaslatok már készen áll a második és a harmadik, végső olvasatra.
A koalíció bejelentette, hogy a kneszet húsvéti szünetéig, alig több mint két héten belül szeretné elfogadtatni villámtörvénykezéssel az igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényeket Izraelben, melyek ellen többszázezres tüntetések sorozatával tiltakozott az ellenzék az elmúlt hetekben.
Januárban csaknem százezren tüntettek az igazságszolgáltatás átalakítása ellen Tel-Avivban. Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfő a tiltakozások ellenére továbbra is kitartott a reformok mellett. Az izraeli vezetés szerint ugyanis korábban a bíráknak és a jogi tanácsadóknak túl nagy befolyásuk volt a jogalkotásra és a kormányzásra. Az ellenzéki képviselők úgy vélik, az igazságszolgáltatás átalakítása segíthet Netanjáhúnak, hogy ejtsék ellene a korrupciós vádakat, sőt, akár az ügyet is eltussolhatják. (MTI)
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
