|
| (Forrás: Wikimedia Commons/Vestman) |
Most már szinte biztos, hogy Magyarország AMRAAM rakétákat (Advanced Medium Range Air to Air Missile), azaz fejlett közép-hatótávolságú levegő-levegő lövedékeket vásárolhat. Az eladásról a DSCA már tájékoztatta a kongresszust, az üzlet várható összértékét mintegy 500 millió dollárra (azaz körülbelül 150 milliárd forintra) becsülik.
A teljes csomag keretében magyar tulajdonba kerülne 180 AMRAAM, és több gyakorlórakéta, valamint kriptográfiai és titkosszolgálati eszközök is. A hivatal az eladáshoz csatolt indoklásában így fogalmaz:
„az európai politikai és gazdasági stabilitásban jelentős szerepet játszó, NATO-tag, szövetséges állammal kötött szerződésnek köszönhetően erősödik az USA külpolitikai helyzete és nemzetbiztonsága.”
Szintén kiemelték azt, hogy az eladás összhangban van az Egyesült Államok azon tervével, miszerint az egyes térségekben kulcsfontosságú partnerállamoknak fejlett hadászati és biztonsági technológiákat nyújtsanak.
A Gripeneken működnek az AMRAAM töltetek
A hadászati ügynökség kiemelte, hogy Magyarország elsősorban belbiztonsági célokból döntött a vásárlás mellett, és az AMRAAM rakéták integrálása a jelenlegi eszközök közé nem fog problémát jelenteni a Honvédségnek.
Ez annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a 24.hu még februárban úgy értesült, hogy amerikai rakétákkal felszerelt norvég légvédelmi rendszer vásárlását tervezi az Orbán-kormány, ami a több ezer milliárd forintosra tervezett haderőfejlesztési program egyik legdrágább darabja lehet. A NASAMS (Norwegian Advanced Surface to Air Missile System) alaprendszerét a norvég Kongsberg Defence Systems fejlesztette ki együttműködésben a világ egyik vezető gyártójával, a Raytheonnal, amely az AMRAAM rakétákat szállítja hozzá. Az amerikai cég gyártja a Gripeneken használt légi és földi célok elleni rakétákat is, és a vadászgépek a most vásárolt lövedékekkel is kompatibilisek.
Régóta tervezték
Magyarország továbbra is kész amerikai védelmi technológiával fejleszteni az ország légvédelmi rendszerét - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még májusban egy interjúban.
A miniszter ekkor úgy fogalmazott, hogy a védelmi együttműködés, a fegyverkereskedelem tekintetében Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök hét eleji washingtoni találkozója nem hozott újdonságot. Külön kiemelte, hogy a csúcstalálkozón „megerősítették, hogy a szándék komoly, az előkészületek folytatódnak, és (...) hamarosan a befejező szakaszba kerülhetnek.”
Jakarta visszalépett több vállalt kötelezettségétől. 
