Nehéz megmondani, hogy a politikusok és jegybanki vezetők végtelenül naiv módon viselkedtek, vagy éppen rendkívül cinikusak voltak, de a jelek szerint nagyon sokáig abban bíztak, hogy a koronavírus csupán Kína problémája marad. A járvány viszont elszabadult, és miközben Ázsiában lecsengeni látszik a vírusos tüdőgyulladás, a nyugati világban több tízezer ember kapta meg a betegséget, és ezrével halnak meg tőle.
Mindez pedig pánikszerű bezárkózást okoz mind Európában, mind a tengerentúlon, ami gyárak leállásával, és a szolgáltatószektor megbénulásával jár. Vannak ugyan optimista forgatókönyvek, de ezeket szinte biztosan a sutba dobhatjuk, hiszen például az amerikai elnök Donald Trump már olyan előrejelzést közölt, hogy augusztus környékén lehetünk túl a járványon. Ezek alapján pedig viszonylag kicsi az esélye annak, hogy akár az Egyesült Államok, akár a nagy európai gazdaságok elkerüljék a recessziót.
Ezzel kapcsolatban ugyan továbbra is mértéktartó vélemények látnak napvilágot, ám jelzésértékű, hogy a drasztikus jegybanki lépések után meghirdetett fiskális programokban milyen összegekről van szó. Ezek pedig két dolgot jelezhetnek, vagy azt, hogy nagyon komolyan veszik a döntéshozók a problémákat, és olyan gazdasági intézkedéseket akarnak hozni, amit nem kell később toldozgatni, de persze az az üzenete is lehet, hogy a közvélekedésnél sokkal nagyobb lehet a gond.
1000 milliárdos program jön az USA-ba
Ezermilliárd dolláros újabb pénzügyi csomaggal élénkítené a koronavírus-járvány miatt gondokkal küszködő amerikai gazdaságot a szövetségi kormány - jelentette be az éjszaka folyamán Steve Mnuchin pénzügyminiszter, miután a törvényhozókkal tanácskozott a kongresszusban.
A miniszter közölte: a kormányzat javaslatai alapján a kongresszus "akár ezermilliárd dollárt" pumpálhat az amerikai gazdaságba. Konkrét összeget nem említett, de hangsúlyozta, hogy "nagyon fontos és bátor" gazdasági döntésekre van szükség. Mnuchin kifejtette, hogy a kormány rendkívül fontosnak tartja nem csak az üzleti és a vállalati szféra fizetőképességének erősítését, hanem azt is, hogy az állampolgárok szintén fizetőképesek legyenek. "Azon gondolkodunk, hogy záros határidőn belül csekkeket küldjünk a felnőtt amerikaiaknak, és egyszeri összeggel segítsünk nekik átvészelni a koronavírus-válság időszakát" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy várhatóan két hét múlva postázzák a csekkeket. Mnuchin továbbra sem említett konkrét összeget, de amerikai sajtójelentések szerint egyszer folyósított ezerdolláros összegről van szó.
Pozitívak az első tapasztalatok a pénz ilyen szórásának kapcsán. A 7 milliós Hongkong minden állampolgárának 10 ezer dollárt (kb. 400 ezer forintot) adtak, miközben a vállalkozásokat is kisegítették különböző támogatásokkal. Ezek révén pedig úgy tűnik, hogy az ottani gazdasági helyzetet sikerült a felszínen tartani. Igaz, számukra is nagy kérdés lesz, hogy a világgazdasági folyamatok miként alakulnak a következő fél évben, az fogja ugyanis meghatározni végső soron az ottani akció végeredményét.
A pénzügyminiszter leszögezte, hogy ez gyorsabb segítség, mint a személyi jövedelemadó átmeneti csökkentése, amelyet Donald Trump amerikai elnök korábban javasolt. Trump javaslatát a demokrata párti törvényhozók elvetették, és inkább a munkanélküli segély összegének megemelését, a hosszabb ideig tartó fizetett betegszabadságot és az élelmiszerjegyre jogosultak körének bővítését szorgalmazzák.
A kongresszusban kedden későn éjszaka is vitáztak a javaslatokról a politikusok. Mitch McConnell, a szenátus többségben lévő republikánus frakciójának vezetője újságíróknak úgy nyilatkozott: a törvényhozók addig nem kezdhetik meg a húsvéti szabadságukat, amíg nem születik megállapodás a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés enyhítésére. Hangsúlyozta: "egészen különleges helyzet alakult ki azzal, hogy egészségügyi válság teszi tönkre a gazdaságot". Az elnök és csapata azzal próbálja nyomás alá helyezni a demokratákat, hogy az sulykolják, ha nem tesznek ilyen határozott lépéseket, akkor a munkanélküliség (amely az elmúlt hónapokban fél évszázados mélypontra, 3,5 százalékra esett) rövid időn belül 20 százalékos szintre ugorhat.
A most bedobott 1000 milliárd dollár egy átlagember számára elképzelhetetlen nagy összeg, de talán érzékelteti a súlyát, ha jelezzük, ez az amerikai GDP 5 százalékának felel meg. Még érdekesebb, ha összevetjük a 12 évvel ezelőtti megroppanással. A 2008-as válság a nyugati világot is nagyon mélyen érintette, és bár túlzó volt, nem véletlen állította a média és a politikusok az 1929-es nagy gazdasági világválsággal párhuzamba az egy évtizede zajlott folyamatokat. Rendkívül figyelemre méltó, hogy a legutóbbi gazdasági megrázkódtatáskor a GDP 2 százalékának megfelelő mentőcsomagot raktak össze.
A spanyolok all in-t mondhatnak
Hogy komoly gazdasági problémák elé néz Európa, az immár nem titok, Angela Merkel német kancellár is megerősítette, bár friss nyilatkozatában azt is sugallta, hogy urai a helyzetnek. A német vezető szerint "nagyon-nagyon komoly" gazdasági következményekkel járhat, amelyeket az EU a legnagyobb határozottsággal igyekszik ellensúlyozni.
Érdekesség egyébként, hogy az Egyesült Államokban még csak nem is hoznak extrém intézkedéseket, Dél-Európában ugyanis GDP-arányosan ennél sokkal nagyobb összegeket kívánnak a kormányok megmozgatni. Olaszországban lépésről-lépésre próbálják a helyzetet kezelni, de az óvatos becslések alapján is sokszázmilliárd euróra lesz szükség, hogy a járvány hatásait legalább részben tompítsák.
Spanyolországban a betegek száma ugyan elmarad az olaszországitól, de a turizmus hasonlóan kiemelkedő részaránya miatt a gazdaság szinte biztosan a földbe áll. Ezen szeretne úrrá lenni Pedro Sánchez kormányfő és kabinetje, amely egy héttel ezelőtt már bejelentett egy 14 milliárd eurós mentőcsomagot. Most viszont a hírek szerint all in-t mondanak, hiszen a GDP 20 százalékának megfelelő mentőcsomag összeállítására készülnek. Reményeik szerint az üzleti szféra és a lakosság számára is segítséget nyújtó eurómilliárdot révén elkerülhető lesz az elhúzódó, mély gazdasági válság.
Sok a lemondás. 
