A második negyedévi megyékre lebontott nettó béradatok alapján továbbra sincs fordulat a bérszakadékot illetően. Most csak annyi a pozitívum emelhető ki, hogy a koronavírus-járvány negatív gazdaságai hatásának következtében nem hízott brutális mértékben a szakadék - csupán a megszokott ütemű növekedésről árulkodnak a számok - írja laptársunk, a Piac & Profit.
A Központi Statisztikai Hivatal második negyedévvel kiegészített első féléves összesített adata szerint a legmagasabb nettó bér toronymagasan Budapesten jellemző, 328 203 forint, ami az előző év azonos időszakához képest 9,5 százalékkal magasabb. A megyei rangsor végén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkisebb az elérhető átlagos nettó, 180 557 forint. Ez egy év alatt 10,2 százalékkal lett magasabb. Jól látható, hogy a legkisebb bérek emelkedési üteme meghaladta ugyan a fővárosi mértéket, ám ez főként csupán bázishatásnak köszönhető. Alacsonyabb értéken mindig könnyebb nagyobb mértékű emelkedést elérni, miközben - ebben az esetben - nominálisan mérve mégis ez lesz a kisebb változás.
Hiába nőtt tehát arányaiban jobban a Szabolcs megyei bér, 16 740 forinttal egy év alatt, a fővárosiak ennél jóval nagyobb összegű pluszt vihettek haza, 28 344 forintot.
Ennek eredményeként a forintosított bérszakadék tovább mélyült a két átlagkereset között:
ma már a Szabolcs megyei dolgozók 147 646 forinttal visznek haza kevesebbet a fővárosiaknál. A differencia csak a második negyedévben bő 7000 forinttal emelkedett. Egy évvel korábban, tehát 2019 második negyedévében bő 10 ezerrel kisebb (136 ezer forintos) volt a különbség a két kereset között.
Van, ahol befagytak a bérek a második negyedévben
A statisztikai hivatal a negyedéves adatokat kumuláltan teszi közzé, tehát az első negyedév, első félév, első három negyedév átlaga és a negyedik negyedéves adat gyakorlatilag az egész év átlagát jelenti. Ez lehetőséget ad arra, hogy ne csak éves, de negyedéves változást is vizsgáljuk, ami a koronavírus-járvány árnyékában rávilágíthat arra, hogy a gazdaság beszakadásával párhuzamosa, hogy változtak megyei szinten a keresetek.
A második negyedévben láthatóan a bérekre megyénként eltérő mértékben hatott a járvány. Bár az országos átlag változása egyáltalán nem lóg ki a korábbi negyedéves változások sorából, a megyei változások egész széles skálán szóródnak szét. Ezek között olyan adat is van, mely arról árulkodik, hogy a bérnövekedési ütem nagyot fékezett a második negyedévben.
Ebből a szempontból két megyét lehet kiemelni: Győr-Moson-Sopron megyét, valamint Fejér megyét, ahol az egy százalékot sem haladta meg a növekedés mértéke. Ez pedig a bérek befagyásának is nevezhető. Győr-Moson-Sopronban - ahol egyébként a második legnagyobb az átlagos nettó bér - csupán 0,8, Fejérben pedig 1 százalékkal emelkedett a második negyedévben az átlagos nettó kereset.
A járvány a Tolna megyében élőket láthatóan nem érintette hátrányosan, hiszen kiemelkedő, az országos átlagot bőven meghaladó mértékben nőtt a második negyedévben a nettó bér előző negyedévhez képest. A 247 005 forint 6,5 százalékkal több volt az első háromhavi átlagnál. Mögötte a dobogó második fokán Budapest áll már "csak" 3,5 százalékos plusszal.
Konstruktív párbeszéd zajlik.
