Németország gazdasága 2030-ig több mint 260 milliárd euró hozzáadott értéket veszíthet az ukrajnai háború és a magas energiaárak miatt, ami negatív hatással lesz a munkaerőpiacra is - derült ki a foglalkoztatáskutató intézet, az IAB (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung) kedden publikált tanulmányából.
Az IAB számításai szerint a háború nélküli feltételezett növekedési ütemhez képest Németországban jövőre 1,7 százalékponttal lesz alacsonyabb az árakkal kiigazított bruttó hazai termék (GDP), és mintegy 240 ezerrel kevesebb lesz a foglalkoztatottak száma.
A tanulmány szerint a foglalkoztatottak száma 2022 és 2028 között átlagosan 150 ezerrel lesz kevesebb. Azzal számolnak, hogy 2026-tól viszont az expanzív intézkedések ellensúlyozni kezdik a negatív hatásokat, és 2030-ban már mintegy 60 ezer fővel emelkedik a foglalkoztatottak száma.
Előrejelzésükben a kutatók azzal a feltételezéssel éltek, hogy az Oroszország elleni szankciók 2030-ig érvényben maradnak, még akkor is, ha a háború addigra véget ér.
A háború hatásai miatt a koronavírus-járvány utáni fellendülés elmarad - mondta Enzo Weber, az IAB munkatársa. Jelentésükben a kutatók a fosszilis nyersanyagok árának emelkedését tartják a legerősebb növekedésfékező tényezőnek. Az áremelkedés az exportgazdaság és a magánháztartások fogyasztási lehetőségeit egyaránt megterheli.
A visszaesés nagy vesztesei a vendéglátóipar, a szociális szolgáltatások és az élelmiszeripar lesznek, amelyeket már a koronavírus világjárvány is súlyosan érintett, és valószínűleg a fogyasztók csökkenő vásárlóereje is meg fogja szorongatni.
Ez azonban csak arra a feltételezésre vonatkozik, ha az energiaárak nem emelkednek még magasabbra. Ha ez bekövetkezne, Németország recesszióba csúszna - figyelmeztetett Weber.
Ha viszont a már eddig is 160 százalékkal megemelkedett energiaárak ismét megduplázódnának, akkor Németország 2023-as gazdasági teljesítménye a tanulmány szerint majdnem 4 százalékkal lenne alacsonyabb, mint a háború nélkül. Ezekkel a kiindulófeltételekkel három év múlva 660 ezerrel kevesebb lenne az alkalmazottak száma, 2030-ban pedig még mindig 60 ezerrel kevesebb - áll a tanulmányban.
(MTI)
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
