|
| A KCNA észak-koreai hírügynökség által 2017. szeptember 4-én közreadott képen Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára megbeszélést folytat a párt elnökségi tanácsának tagjaival szeptember 3-án, miután Észak-Korea kísérleti atomrobbantást hajtott végre. (Fotó forrása: MTI/AP/KCNA/KNS) |
A Reuters cikke szerint Oroszország figyelmeztette az amerikai vezetést, hogy ne vágják el az olaj-utánpótlást és a kőolajszármazékok importját Észak-Koreától, a diktatúra ezt a lépést ugyanis könnyen háborús fenyegetésként foghatja fel. Trump kormánya ugyanis újabb szankciók bevezetését tervezi Észak-Koreával szemben, azzal a céllal, hogy visszafogják az ország nukleáris fegyverkezésének ütemét.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás maximum 540 ezer tonna nyersolaj importját engedélyezi Kínából Észak-Koreába, emellett további 60 ezer tonna olajszármazékot Kínából és Oroszországból és egyéb országokból. Ez gyakorlatilag „semmi” egy 25 millió fős ország fenntartásához, a hiány pedig már most humanitárius problémákat okoz. A további vágásokat így Kim Dzsong Un támadásnak foghatja fel, ami adott esetben gyorsan kirobbanthatná a háborút – mindezt a koreai békekötés derekán. Ráadásul az észak-koreai rakéták, saját bevallásuk szerint, már nagyon közel állnak ahhoz, hogy elérjék Amerikát, erről korábban itt írtunk bővebben. >>>
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
