Elfogadták a képviselők a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők bérkompenzációjának végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat, és változtatott a költségvetésen is, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az elvárt ötszázalékos béremelés is gondot okoz. Erre a célra a büdzsé módosításával 21 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba.
Azok a cégek, amelyek az elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések öt százalékot meghaladó részének költségeit. Azonban - olvasható a büdzsémódosítás indoklásában - sok esetben az ötszázalékos béremelés fedezete sem biztosított a vállalkozásoknál.
Adómentesen felvehető reálhozamok
Adómentesen vehetik fel reálhozamukat azok a magánpénztártagok, akik március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. A parlament erről annak a közpénzügyi tárgyú törvénymódosításnak a részeként döntött, amelyet a fideszes Kósa Lajos kezdeményezett. A magánpénztártagok kedvezményeiről szóló rendelkezések a költségvetési bizottság javaslatára kerültek be a jogszabályba.
Módosította az Országgyűlés hétfőn a tavaly decemberben elfogadott stabilitási törvényt annak érdekében, hogy az önkormányzatoknak - egyedi kormányzati engedéllyel - legyen lehetőségük ezen az éven túlnyúló működési hitelt felvenniük.
Matolcsy módosítana
Az idei költségvetés hétfői módosításával törvényi erőre emelkedhet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon módosító javaslata, amely a büntetés-végrehajtási intézmények férőhelyeinek bővítésére fordítja azt a pénzt, amely az egykor belügyi célokra használt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből folyik be. A tárcavezető magyarázatában azt írta, hogy a folyamatosan növekvő fogvatartotti létszám indokolttá teszi a büntetés-végrehajtási férőhelyek mielőbbi bővítését, mostani javaslata pedig a költségvetési egyenleg romlásának megakadályozása érdekében ingatlanértékesítési bevételekhez köti a többletkiadás lehetőségét.
Az Országgyűlés hétfő esti határozathozatali végén kijelölte a két héttel ezelőtt felállított Malév bizottság tisztségviselőit és tagjait. A testület a fideszes Varga István elnökletével ülhet össze, míg alelnöke a szocialista Veres János lesz. A közelmúltban megszűnt magyar légitársaság 2002-2010 közötti működését vizsgáló bizottságban további három fideszes, egy kereszténydemokrata és szocialista, valamint két jobbikos és egy LMP-s képviselő foglalhat helyet.
Szigorúbb szabályok
Szigorodnak az élelmiszerek forgalomba hozásának feltételei, és a kiszabható bírságok is jelentősen emelkednek az élelmiszer-biztonságról szóló törvény módosítása alapján. A módosítás rögzíti, hogy a hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos. Így tilos például az olyan élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásoknak nem megfelelően állították elő, továbbá amelyet nem engedélyezett, nem nyilvántartott módon állítottak elő, hoztak forgalomba. Nem szabad forgalomba hozni olyan élelmiszert sem, amelynek előállítása során meg nem engedett összetevőt használtak fel, amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő volt, amelynek minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, valamint amelyet nem emberi fogyasztásra szánt anyagok felhasználásával történt.
Egyetértett a parlament a fideszes Riz Levente javaslatával, amely várhatóan egymilliárdos összegű telekadó-fizetésre kötelezné a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosát. Riz Levente azt kezdeményezte, hogy a jelenlegi szabályozással szemben a repülőterek területének meghatározott része is teleknek minősüljön, vagyis - ellentétben például a közutakkal, vasúti pályákkal - helyi adót kelljen fizetni utánuk. A javaslattal a kormány nem értett egyet, s azt a költségvetési bizottság többsége sem támogatta, a parlament azonban megszavazta.
A nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset kilencszeresét, csaknem kétmillió forintot keres majd havonta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, miután a parlament elfogadta a stabilitási törvény erre vonatkozó módosítását. A törvénymódosítás előírja azt is, hogy a KT elnöke - aki jelenleg Kovács Árpád - az oktatást és a szerzői jogvédelem alá eső munkákat kivéve nem folytathat más kereső tevékenységet. A nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset - ami 2011-ben 213 ezer forint volt - kilencszerese mellett a tanács elnöke a minisztereket megillető juttatásokra lesz jogosult.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
