Ez az összeg a görög éves bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékának felelne meg - közölte Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke.
Ugyanakkor azt is leszögezte, arról még nem jutottak dűlőre, hogy az adósságterhek enyhítését bizonyos feltételek teljesülésétől tegyék-e függővé. Erről majd azután kezdenek egyeztetni a valutaövezet kormányai, ha Görögország sikeresen veszi a legutóbbi, immár harmadik nemzetközi mentőcsomag által előírt első felülvizsgálatot, amely a pénzügyi segély fejében megkövetelt reformok teljesülését vizsgálja.
Lehet, hogy megkapják a görögök
Athén az év eleje óta követeli, hogy csökkentsék adósságterheit, bár a görög kormány ezt az idén a GDP 180 százalékát meghaladó államadósság egy részének leírásával szeretné elérni.
Az eurózóna többi tagja - Athén legfőbb hitelezői - ugyanakkor azon az állásponton vannak, hogy a lényeges kérdés nem az adósság, hanem az adósságterhek mértéke.
Dijsselbloem szerint, ha a Nemzetközi Valutaalap úgy találja, hogy a 15 százalékos plafon is túl nagy terheket róna a görög gazdaságra, akkor ez egyike azon kérdéseknek, amelyekről egyeztetni kell majd.
Egy szélsőbaloldali csoport vállalta a felelősséget. 
