Az Európai Uniónak gyorsabban kell lépnie, hogy elhárítsa az európai ipart fenyegető, az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások jelentette veszélyeket - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben, a tagállami vezetők egynaposra tervezett csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.
Emmanuel Macron hangsúlyozta, a tisztességes verseny fenntartása érdekében Európának egyszerűsítenie kell saját támogatási szabályait.
"Választ kell adnunk, hogy fenntartsuk a tisztességes versenyt, és megvédjük a nagy, különösen a zöld technológiákkal kapcsolatos európai projekteket Európában"
- fogalmazott.
Szavai szerint az EU-nak gyorsabban kell reagálnia, és olyan makrogazdasági intézkedéseket kell hoznia és olyan szintű segélyek bevezetésére van szüksége, amelyek lehetővé teszik az olyan válaszadást, mely egyenértékű az amerikai lépésekkel.
Olaf Scholz német kancellár érkezésekor az EU és az Egyesült Államok között az amerikai állami támogatást érintő vita kapcsán azt mondta, az amerikai jogszabály Amerikát olyan gazdasággá kívánja alakítani, amely meg akarja állítani az ember által előidézett éghajlatváltozást és modernizálni akar. Hozzátette: ezt a versenyképesség fenntartásával kell megtenni.
"Nem szabad hagynunk, hogy megosztottak legyünk a transzatlanti kapcsolatainkban. Ellenkezőleg, a vita helyett, még szorosabb együttműködésre kell törekednünk"
- fogalmazott.
Alexander De Croo belga miniszterelnök az amerikai jogszabállyal kapcsolatban azt mondta, az EU-nak közösen kell reagálnia a washingtoni intézkedésre. Egyes országok saját rendszereket próbálnak létrehozni, de a jelenlegi amerikai megközelítés veszélyt jelent az EU közös piacára, amit minden áron meg kell védeni - tette hozzá a belga kormányfő.
Az amerikai jogszabály egy része 370 milliárd dolláros támogatást irányoz elő Egyesült Államokban gyártott klímabarát termékekre, a többi között elektromos autókra és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos eszközökre. Az Európai Unió legfőbb kifogása, hogy az amerikai támogatási rendszer protekcionista és hátrányba hozza az európai termékeket.
Nem lesz büntetlenség a korrupcióba keveredtek számára
Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke a pénteken kirobbant, az EP-t érintő korrupciós üggyel kapcsolatban azt mondta: az intézménynek nincs titkolni valója. Hangsúlyozta, az Európai Parlamentet érintő büntetőjogi vádak csapást jelentenek a demokráciára és mindarra, amin az intézmény sok-sok éven át dolgozott. Évekig tart a bizalom kiépítése, de csak egy pillanat lerombolni - mondta.
"Üzenetem az, hogy nem lesz büntetlenség, nem lesz szőnyeg alá söprés, és nem marad minden a régiben. Az Európai Parlament nem eladó"
- fogalmazott.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta: az EU-nak határozottan kell reagálnia az Európai Parlamentbe beszivárgó korrupciós botrányra, különben azt kockáztatja, hogy elveszíti feddhetetlenségét.
"Most az a fontos, hogy reagáljunk, amelynek komolynak és határozottnak kell lennie, az unió hitelessége függ ettől" - fogalmazott Meloni, majd pusztító hatásúnak nevezte a korrupciós botrányt, és a lehető legszélesebb kivizsgálást, az elkövetők szigorú megbüntetését sürgette. Az őrizetbe vettek túlnyomó többsége olasz.
Eva Kaili görög szocialista EP-képviselőt, az EP leváltott alelnökét, valamint három társát pénteken tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben zajló nyomozás részeként. Azóta vizsgálati fogságban vannak. A belga rendőrség közleménye szerint csaknem 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le a brüsszeli régióban házkutatások során.
A kényszersorozáson részt vett ukrán személyeket érinti. 
