A G20 pénzügyminisztereinek és központibank-elnökeinek hét végi értekezletén, az ausztráliai Cairnsben, majdnem ezer javaslatot próbáltak áttekinteni. Ezek célja meggyorsítani a világgazdaság növekedését legalább 1,8 százalékponttal 2018-ig, mindenekelőtt infrastrukturális beruházások előmozdításával. Februárban a G20 csúcsértekezletén ugyan 2 százalékpontos célt neveztek meg, de a mostani, már konkrét elképzelésekből adódó szerényebb célt is szépnek tartják, és ez is legalább kétezer milliárd dollárral növelné a világgazdaságot a korábbi előrejelzésekhez képest.

Európa miatt aggódnak

Szinte minden résztvevő aggasztónak találta az európai gazdaság stagnálását és annak világgazdasági következményeit. Az amerikai pénzügyminiszter, Jacob Lew "filozófiai nézeteltérést" vélt fölfedezni maga és egyes nyugat-európai kollégái között. 

Attól tartok, minél tovább halogatják (Európában) a keresletösztönzést, annál nagyobbak lesznek az akadályok - mondta Lew. A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble szerint azonban a rövid távú költségvetési intézkedések hosszabb távon a pénzügyi és költségvetési egyensúlyt veszélyeztetik. Ő úgy vélte, előbbre valók a szerkezeti reformok. Visszautasította azt a vádat is, hogy Németország nem tesz eleget a világgazdaságért. Az értekezletről kiadott közös közlemény így csak annyit tartalmazhatott, hogy "a tagországok megfelelő időzítéssel kezeljék a deflációs kockázatot". 

USA és Kína

Közben az Egyesült Államokat is érte bírálat azért, mert éppen a mostani időkben tervezi jegybankrendszere (Fed) a mennyiségi enyhítés leállítását, jövőre pedig a kamatemelést.

Megfigyelők szerint az értekezleten meglepően kevés szó esett Kína korábban gyakran emlegetett világgazdasági felelősségéről ahhoz képest, hogy Kína gazdasága már a második helyezett a világon az Egyesült Államoké mögött. A kínai pénzügyi vezetők a maguk részéről mindenesetre értésre is adták, hogy nagy keresletösztönzést jelenleg nem terveznek, mondván, hogy az ösztönző intézkedések növelhetik a kihasználatlan kapacitásokat, a környezetszennyezést és a közadósságot.

Kiskapuk zárultak be

A résztvevők szerint a cairnsi értekezleten haladást értek el a világ pénzügyi rendszerének biztonságosabbá tételében és azoknak az adózási kiskapuknak a bezárásában, amelyeket a nagy multinacionális vállalatok kihasználnak.

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja, Christian Noyer elmondta: nagyjából egyetértés alakult ki, hogy a világ pénzügyi rendszere számára legfontosabb, legnagyobb 29 bank számára legalább 16 százalékra emelik az alapvető tőkemegfelelési mutatót, vagyis alapjában a szavatoló tőkeelemek arányát a kockázattal súlyozott mérlegfőösszeghez képest. Ezt a mutatót minden banknak emelnie kell az 1988 óta érvényes 8 százalékról, de általánosan csak legalább 10,5 százalékra 2019-ig, a 2010-ben elfogadott új nemzetközi szabályok (Bázel III.) szerint. A mutató emelése azt szolgálja, hogy az esetleges bankmentések kevesebb terhet rójanak a központi költségvetésekre, végeredményben az adófizetőkre. A legnagyobb bankcsoportokra vonatkozó 16 százalékos különleges szabályt most nem véglegesítették, és a pontos szám a G20 novemberi csúcsértekezletétől várható.

Az értekezleten támogatást kapott az is, hogy automatikus információcserével szűkítsék a multinacionális vállalatok lehetőségét az egyes országok eltérő adószabályainak kihasználására.

Putyin előtt nyitva az ajtó

Megvitatták, hogy meghívják-e G20-tag Oroszország elnökét, Vlagyimir Putyint a G20 novemberi csúcstalálkozójára, és arra jutottak, hogy fenntartják a diplomáciai nyomást, de nyitva hagyják az ajtót az orosz államfő előtt.

A csúcsértekezletet szintén a soros G20 elnökséget adó Ausztráliában, Brisbane-ben rendezik.