|
| A barcelonai vitorláskikotő. |
A katalánok Spanyolország lakói között jómódúnak, gazdaságilag fejlettnek, ráadásul spórolósnak számítanak. (Már akik katalánok Katalóniában, mivel tulajdonképpen nem sokan vannak, erről korábban itt írtunk.) Könnyen lehet, hogy éppen ebben lesznek nem kívánatos változások, ha nem adják fel függetlenségi törekvésüket.
Most a Moody's hitelminősítő közölte, hogy a politikai kockázatok miatt gyors ütemben romlik az üzleti klíma Katalóniában, és a belpolitikai stabilitás megingása várhatóan negatív reálgazdasági következményekkel jár majd a térségben. A hitelminősítő megerősítette ugyan a Katalóniára külön érvényben tartott "Ba3/NP" hosszú és rövidtávú adóskockázati besorolást, az eszkalálódó politikai válság miatt azonban az eddigi "caa1"-ről egy fokozattal "caa2"-re rontotta Katalónia alapszintű adósminőség-értékelését (baseline credit assessment, BCA).
A "Ba3/NP" teljes körű katalán besorolás is nagyon gyenge. A "Ba3" hosszú távú osztályzat három fokozattal marad el a befektetésre ajánlott "Baa3" alapszinttől, a rövid távú "NP" besorolás pedig "not prime", vagyis nem elsőrendű adósminőséget jelöl a Moody's módszertanában.
A katalán osztályzatra a hitelminősítő ráadásul leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást tart érvényben. Spanyolország egészét a Moody's befektetési ajánlású "Baa2/P-2" államadós-besorolással és stabil kilátással tartja nyilván.
A Moody's szerint a katalán függetlenségről október 1-jén tartott, a spanyol jogrend szerint illegális népszavazás óta hozzávetőleg másfél ezer vállalat jelentette be kivonulását Katalóniából.
A Moody's szerint az instabillá vált politikai környezetnek negatív hatása lesz a katalán gazdaságra, mindenekelőtt a külföldi befektetői hangulatra és a turizmusra, és ez csak fokozza a tartomány máris gyenge közfinanszírozási helyzetére nehezedő nyomást. Katalónia nettó közvetlen és közvetett adósságkötelezettségeinek aránya a működési szintű bevételekhez mérve tavaly 300 százalék volt.
Más nagy londoni házak legutóbbi elemzései szerint ha a válság eszkalációja odáig terjed, hogy Katalónia végül valóban függetlenné válik, a következmények negatív növekedési és adósminőségi hatását rövid távon Spanyolország és az Európai Unió egésze is megérezné.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) modellszámításai alapján a katalán elszakadás nettó hatásaként a spanyol GDP-érték a következő 18 hónapban csaknem 3 százalékkal, az Európai Unió egészének hazai összterméke hozzávetőleg 0,25 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amely Katalónia függetlenné válásának gazdasági következményei nélkül ilyen időtávlatban elérhető lenne. A spanyol államadósság-ráta pedig Katalónia elszakadása esetén a jelenlegi 99,4 százalékról 115,4 százalékra emelkedne.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
