Lukasz Papademosz a Financial Timesnak adott interjúban kijelentette: csaknem mindegyik közvélemény-kutatás rendre azt mutatja ki, hogy a görög lakosság 70-80 százaléka "nagyon is támogatja" Görögország valutauniós tagságának fenntartását. Papademosz szerint ez azt is jelenti, hogy az ezzel járó áldozatvállalás és a rövid távú kiigazítási költségek ellenére a görögök hajlandók megtenni mindazt, ami Görögország további euróövezeti tagságához szükséges.

A kormányfő derűlátó módon nyilatkozott hazája gazdasági kilátásairól is. Kijelentette: meggyőződése, hogy Görögország már megtette a gazdasági kilábalás felé vezető útnak több mint a felét, és a görög gazdaság "két évnél rövidebb időn belül" növekedésnek indul. Papademosz - az eurójegybank (EKB) volt alelnöke, aki ügyvezetőként tölti el a miniszterelnöki tisztséget - kijelentette azt is, hogy bármilyen kormány alakuljon is a tavasszal esedékes választások után, a reformok folytatódni fognak.

Nagy londoni befektetési és elemzőházak azonban nem látnak sok esélyt e reformok végrehajtására. A Commerzbank közgazdászai befektetőknek összeállított, Londonban minap ismertetett helyzetértékelésükben közölték: az elmúlt két év tapasztalatai alapján kétlik, hogy az adósságátrendezés által nyert időt Görögország ki tudja használni a talpra állást akadályozó fő politikai és gazdasági problémák megoldására.

A cég elemzői szerint még az is "teljesen nyitott kérdés", hogy a hamarosan esedékes választások után meglesz-e a megígért reformokhoz szükséges politikai többség. A Commerzbank szakelemzői mindezek alapján "meglehetősen valószínűtlennek" nevezték, hogy Görögország a 2020-as határidőig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a pénzügyi támogatás fejében követelt 120 százalék körüli szintre tudja csökkenteni GDP-arányos államadósság-rátáját.