A Covid-19 által okozott bizonytalanság 2020-ban 13 százalékos visszaesést eredményezett az európai működőtőke-befektetések tekintetében. Idén azonban már a válaszadók 40 százaléka erősítené jelenlétét és befektetéseit a kontinensen.
Európában az előző évben összesen 5,578 FDI-projekt valósult meg. Az EY kutatásának történetében először Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország szinte azonos számú külföldi beruházással (985, 975, 930) állnak a célországok európai listájának élén. A válaszadók az egész világon Kelet- és Közép-Európát (64 százalék) tartják a legvonzóbb befektetési régiónak Nyugat-Európát (80 százalék) követően. A tavaly 48 projektet jegyző Magyarországot is magába foglaló térség tehát még Észak Amerikát (63 százalék) is megelőzi a felmérésben.
„A célország kiválasztásánál a jövőben kiemelt szemponttá válik a képzett munkaerő, a fenntarthatóságot segítő környezet, a gazdaság helyreállítását ösztönző intézkedések, valamint az átlátható piaci szabályozás megléte” – mondta dr. Vaszari Péter, az EY stratégiai és tranzakciós tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.
Kocsis Zsolt, az EY adópartnere arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország továbbra is Európa egyik legvonzóbb befektetési célpontja, amely nagymértékben köszönhető a kedvező adózási feltételeknek. „Egy új létesítmény létrehozása esetén például - egyes feltételek teljesítése mellett - a befektetett összeg akár 50 százalékáig igényelhető készpénztámogatás és adókedvezmény. Jövőre, az új uniós fejlesztési ciklussal ráadásul egész Pest megye támogathatóvá válik, az elérhető kedvezmények mértéke bizonyos megyékben pedig elérheti akár a 60 százalékot is.” A szakember hozzátette, hogy kapacitásbővítő beruházások kivitelezése során szintén élhetnek a vállalkozások akár a készpénztámogatás, akár az adókedvezmények lehetőségével.
A felmérés arra is rámutat, hogy több kockázati tényező is befolyásolja Európa tőkevonzó képességét. Rövid távon a gazdasági fellendülés megtorpanhat egy olyan vírusmutáció megjelenésével, amely újra szükségessé teszi a távolságtartó intézkedések bevezetését. Hosszú távon a vállalkozások a protekcionista lépésektől és a vámügyi-kereskedelmi bizonytalanságoktól tartanak leginkább. Az Egyesült Államokban bejelentett hatalmas gazdasági ösztönző program további befektetői forrásokat vonhat el Európától. Mindeközben az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (Recovery and Resilience Facility – RRF) hatásai még váratnak magukra.
Aláírták a megállapodást, de ez még nem elég. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
