• Két ember halt meg az Odessza elleni orosz dróntámadásokban – derül ki Oleh Kiper, a terület kormányzójának adataiból. A sebesültek között volt egy 17 éves fiatal is, akit kórházban kezelnek.
• Az orosz bombázások miatt Herszon 70 százaléka áram nélkül maradt – közölte Olekszandr Prokudin, Herszon megye kormányzója. Az orosz erők keddi lövései „súlyosan megrongálták” a város infrastruktúráját – mondta, hozzátéve, hogy „nehéz” megmondani, mikor fejeződnek be a javítások. Egy vasútállomást akkor támadtak meg, amikor egy vonat a lakosok evakuálására indult, egy rendőr meghalt, négy ember pedig megsebesült.
• A 2024-es háborúnak „másnak kell lennie, mint a 2023-asnak” – mondta az ukrán fegyveres erők vezetője sajtótájékoztatóján. „Ellenkező esetben azzal fogunk szembesülni, amiről a [The Economist] cikkében írtam” – mondta Valerij Zaluzsnij tábornok. „Sajnos ki kell jelentenem, hogy az ellenség nincs messze lemaradva tőlünk. Az elmúlt napokban a modern technológiákat alkalmazva erőteljes konfrontációt folytattunk. De nem kíméljük az erőfeszítéseinket. A legfőbb hibám az volt, hogy azt hittem, hogy az a sok veszteség, amit az ellenségnek okoztunk, bárkit megállít. De az Orosz Föderációt nem.” Zaluzsnij a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ukrán csapatok továbbra is védelmi vonalon maradnak Marjinka északi részén. „De azt mondhatom, hogy ez a település már nem létezik. Az [orosz] módszer ugyanaz, mint ami Bahmutban volt. Utcáról utcára, háztömbről háztömbre pusztítják el. Az, hogy most már Marjinka külterületére vonultunk, és néhány helyen Marjinkán túlra is felszereltünk állásokat, számomra nem tűnik olyan dolognak, ami közfelháborodást okozhatna”. Zaluzsnij hozzátette, Andijivka is hasonló sorsra juthat, mint Bahmut.
• Az Oroszország által megtámadott Ukrajna több mint 38 milliárd eurónak megfelelő nemzetközi pénzügyi támogatást kapott az idén – közölte az ukrán pénzügyminiszter szerdán. Szerhij Marcsenko a Forbes Ukraine magazinnak adott interjúban rámutatott arra, hogy a támogatás lehetővé tette minden szükséges kiadás finanszírozását. A pénz jelentős részét védelmi kiadásokra fordították, de jutott forrás a nyugdíjak, a belső menekültek segélyeinek és az állami alkalmazottak fizetésének a finanszírozására is. A pénzügyminiszter szerint pénzügyileg stabilabb volt az idei év a tavalyinál, de hozzátette: naponta 120 millió eurót emésztenek fel a védelmi kiadások. Szerhij Marcsenko korábban úgy nyilatkozott, hogy jövőre mintegy 33 milliárd euró külföldi forrásra lesz szüksége Ukrajnának.

• Késhet a közigazgatási alkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetése Ukrajnában, ha az Európai Unió és az Egyesült Államok nem folyósítja jövőre a megígért pénzügyi segítséget – mondta a Financial Timesnak nyilatkozva Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes. A londoni üzleti napilap online kiadásában szerdán megjelent interjúban Szviridenko – aki a gazdasági tárcát is vezeti – kijelentette: a partnerországok támogatása kritikus fontosságú, és sürgősen szükség van rá, mert a folyósítások nélkül az ukrán gazdaság ismét „túlélő üzemmódban” tudna csak működni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által 4,5 százalékosra becsült idei GDP-növekedés után. Az ukrán kormány szeptember óta – amikor a nyugati támogatás gyengülni kezdett – igyekszik takarékoskodni, és új kiadási prioritásokat jelöl ki. Mindemellett 50 százalékra növelte a bankok kiugró nyereségére kivetett különadót, és a helyi önkormányzatok által beszedett 1,5 százalékos kiegészítő jövedelemadót is a központi költségvetésbe irányítja át, de a kormányzat már így is pénzügyi hiánnyal szembesül – mondta az interjúban az ukrán miniszterelnök-helyettes. Julija Szviridenko kijelentette: Kijev a védelmi kiadásokat és az adósságszolgálati kötelezettségek törlesztését részesíti előnyben, de ez azzal az „óriási kockázattal” jár, hogy egyes szociális szektorok alulfinanszírozottá válnak. Ebben a helyzetben az ukrán kormány 500 ezer közigazgatási alkalmazott, 1,4 millió tanár és tízmillió nyugdíjas járandóságainak késleltetésére kényszerülhet, ha nem érkezik külföldi segély – mondta a Financial Timesnak az ukrán miniszterelnök-helyettes.
• Az Egyesült Államok 250 millió dollárnyi (mintegy 90 milliárd forint) katonai segélyt küld Ukrajnának, a 2023-as év utolsó, Kijevnek szánt szállítmányaként – közölte a washingtoni külügyminisztérium szerdán. Ahogy az előzőket, úgy az újabb csomagot is az amerikai készletekből juttatják el az ukrán hadszíntérre. A szállítmányban a többi között szerepelnek alkatrészek légvédelmi rendszerekhez, rakéták egyéb mobil kilövőrendszerekbe, páncéltörő lőszerek, a legnagyobb mennyiségben használt 105 és 155 milliméteres lövedékek, küldenek továbbá 15 millió lőszert kisebb fegyverekhez. A külügyminisztérium közleménye kritikus fontosságúaknak nevezi a fegyverekből és felszerelésből álló támogatásokat, és sürgeti a szövetségi törvényhozást, hogy fogadja el az Ukrajna további segítésének finanszírozását lehetővé tevő költségvetés-kiegészítést.
• Németország rekordértékű fegyverexportot engedélyezett idén, elsősorban az Ukrajnának szánt szállításoknak köszönhetően. A szerdán ismertetett hivatalos adatok szerint Németország legalább 11,71 milliárd euró értékben hagyott jóvá fegyverértékesítést, meghaladva az előző, 2021-ben beállított 9,35 milliárd eurós rekordot. A gazdasági minisztérium parlamenti kérdésre nyilvánosságra hozott adatai szerint tavalyhoz képest idén 40 százalék volt a növekedés. Az idei fegyverexport több mint egyharmada, 4,15 milliárd eurónyi irányult Ukrajnába, tavaly ez az összeg 2,24 milliárd eurót tett ki. A jövő évi német költségvetés 8 milliárd eurót irányoz elő fegyverszállításra Ukrajnának. Az Ukrajnának nyújtott német humanitárius, pénzügyi és katonai segítség teljes összege már meghaladta a 25 milliárd eurót az orosz agresszió kezdete, 2022 februárja óta.

(MTI, The Guardian)