A harmadik negyedéves jegybanki felmérés alapján a bankrendszer a konjunktúra érdemi romlását tapasztalta a harmadik negyedévben, és a következő fél évre további romlást vár – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) októberi, Banki Konjunktúrafelmérésében hétfőn.
A jelentés szerint míg a konjunkturális helyzetet 2021 végén összességében változatlannak ítélték meg a bankok, addig 2022 első, második és harmadik negyedévében egyre nagyobb arányuk érzékelt romlást. A következő fél évben is e tendencia fokozódása várható: a bankok nettó 45 százaléka (mérlegfőösszeggel súlyozva) vár romló konjunktúrát, mely a hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a szigorodó hitelezési feltételekben is tetten érhető.
A külső és belső makrogazdasági környezet megítélésében a harmadik negyedévében a bankok nettó értelemben vett 89 százaléka jelzett romlást, amelyhez mind a hazai, mind a nemzetközi környezet hozzájárult. Ez a koronavírus-járvány első hullámának időszakához hasonló mértékű romlást jelent. A következő fél évben a válaszadó intézmények mintegy kétharmada várja a negatív hatások további fennmaradását.
A kutatás szerint mind a rövid, mind a hosszú forrásokhoz való hozzáférés romlott az elmúlt időszakban, összhangban a kamatkörnyezet nemzetközi szinten tapasztalható emelkedésével és a monetáris kondíciók általános szigorodásával. A következő fél évben az intézmények fele vár további romlást a források elérhetőségében, beleértve a bankközi likviditást is.
További konjunktúraérzet romlását okozó tényezőnek nevezik, hogy az ügyfélkockázatok a várakozásoknak megfelelően nagy mértékben emelkedtek. Elsősorban a vállalati ügyfelek hitelképessége mutatott romlást az elmúlt fél évben, ezt a bankok nettó 53 százaléka jelezte. A kamatstop meghosszabbítása következtében a lakossági ügyfelek hitelképességének romlását a bankok kisebb, de önmagában jelentős aránya, 37 százaléka érzékelte. A következő fél évben a bankok 80 százaléka vár romlást a portfólióminőségben, és felük jelezte a kockázati étvágy várható csökkenését. A válaszadó intézmények mintegy háromnegyede szerint a következő fél évben a vállalati és a lakossági szegmens hitelképessége is romlani fog.
A bankok a lakossági szegmensben érdemi, a vállalati szegmensben kisebb mértékű csökkenést érzékeltek a hitelkeresletben, összhangban a Hitelezési felmérés eredményeivel. Előretekintve a bankok fele számít további keresletcsökkenésre a lakossági és a vállalati szegmensben is.
Közölték: a szabályozói környezet szigorodását a bankok 32 százaléka jelezte az elmúlt fél év és a következő fél év vonatkozásában is, ami szintén rontotta a konjunktúraérzetet.
A piaci verseny fokozódása az egyetlen tényező, ami továbbra is pozitív hatással van a banki konjunktúraérzetre a jelentés szerint. A verseny a lakossági szegmensben, a pénzforgalmi szolgáltatások terén és a nem-banki szereplőkkel szemben is erősödött, míg a vállalati szegmensben kissé enyhült. A következő fél évben a válaszadók szerint ez utóbbi szegmensben is a verseny élénkülése várható.
Az MNB összegzése szerint a bankrendszer a konjunktúra érdemi romlását tapasztalta, amelyhez legnagyobb mértékben a külső és a hazai makrogazdasági környezet kedvezőtlenné válása járult hozzá, de a források elérhetőségének romlása, az ügyfélkockázat emelkedése, valamint a kereslet és a jövedelmezőség csökkenése is érdemben rontotta a banki konjunkturális helyzetet. A következő fél évben a verseny fokozódásán kívül minden tényező érdemben a konjunktúraérzet romlása irányába hat.
(MTI)
Renáta Kellnerová, a prágai PPF pénzügyi és befektetési alap tulajdonosa változatlanul a leggazdagabb ember Csehországban. 
