A 2008-as válság óta nem fordult elő a magyarországi biztosítók életében olyan csúf év vége, mint 2022-ben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett mérlegadatai alapján ugyanis az utolsó negyedévben csökkent az életbiztosítási tartalékok szintje, mindössze 2335,6 milliárd forint maradt ilyen megtakarításokban – írja elemzésében a Bank360. A szakportál szerint ez azért nagyon meglepő, mert hagyományosan éppen az utolsó negyedév szokott lenni a legerősebb ebben az ágazatban. Vannak ugyanis olyan nyugdíjbiztosítások, amelyekre szja-kedvezmény vehető igénybe, és ezekbe az év végén mindig sok pénz érkezik.
2022 azonban kivétel volt,
az utolsó negyedévben kevesebb díjat fizettek be az ügyfelek az életbiztosításokba, mint amennyi pénzt onnan felvettek.
Ez is oka volt annak, hogy az egész év folyamán mindössze 1 százalékkal nőtt az életbiztosítások díjbevétele, ami a magas, átlagosan 14,5 százalékos infláció mellett komoly visszaesést jelent – írják.
Az öngondoskodási kedv csökkenése a biztosításközvetítőket is rosszul érintette. Az elemzés szerint az első félévben még biztatóan alakultak a jutalékbevételek, csaknem 57,5 milliárd forintot kerestek, a második félévben viszont már kevesebb pénz folyt be az életbiztosításokból, alig 53,8 milliárd forintnyi. A nem életágon is dolgozó alkuszok és közvetítők jobban jártak, ők az emelkedő díjaknak is köszönhetően legalább az inflációval azonos mértékben növelték a jutalékbevételeiket.
A biztosítók szenvedését az állam is megérzi. Ha ugyanis csökken a tartalékok szintje, akkor a vagyonkezelők kevesebb állampapírt vásárolnak. Tavaly év végén éppen csak elérte a biztosítóknál lévő állampapírok mennyisége az 1409 milliárd forintot, holott 2021 végén 1442 milliárd forint fölötti összeget tartott a szektor magyar állampapírokban – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu elemzése. Állampapír helyett inkább a bankbetétek mennyiségét növelte számottevően tavaly a szektor egészen addig, amíg kamatsapkát nem tett a kormány az intézményi bankbetétekre. Ezt követően némileg csökkent a betétekben tartott állomány, a pénzt diszkontkincstárjegyekbe tehették át a biztosítók. Jelentős összeget (csaknem 550 milliárd forintot) tartanak a cégek hazai befektetési jegyekben és 860 milliárd forintnál is többet külföldi eszközökben, amelyekből több mint 750 milliárdot tesznek ki a külföldi befektetési alapok.
Miközben a biztosítók nem tudták mozgósítani az ügyfeleket tavaly év végén, az önkéntes nyugdíjpénztáraknak ez sikerült, és az utolsó negyedévben 35,6 milliárd forintnyi friss befizetésre tettek szert.
A negyedik negyedévben a magyar háztartások az MNB adatai szerint 1200 milliárd forintnál is több pénzt takarítottak meg, ebből az államnak mintegy 425 milliárd forintnyi jutott,
de a részvénypiacon és különösen a befektetési alapokba is történtek komolyabb befektetések, ezekbe több mint 550 milliárd forintot tettek a kisbefektetők – zárul az elemzés.
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
