Választókerületnként 200 ezer forint a tarifa
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes oldalán közzétett tájékoztató felidézi: a választási eljárási törvény szerint a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét (az érintett választókerületre kiterjedően) az illetékes egyéni választókerületi választási iroda adja át a jelölt kérésére.
Az MTI emlékeztet: az adatokat az iroda akkor adhatja ki, ha a jelölt összegyűjtötte az induláshoz szükséges 500 ajánlást a választókerületében, ezáltal a választási bizottság által nyilvántartásba vett hivatalos jelöltnek minősül. Emellett igazolnia kell, hogy befizette az NVI számlájára a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) egyhavi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjat, ez jelenleg 200 ezer forint.
A listát állító pártok is kérhetik a név- és lakcímadatokat, ekkor az NVI adja át azokat, ha a pártnak sikerült országos listát állítania, ehhez legalább tizennégy megyében és a fővárosban legalább 71 egyéni választókerületben kell jelöltet állítaniuk. Az országos listák nyilvántartásba vételéről a Nemzeti Választási Bizottság dönt. Az átadásnak ebben az esetben is feltétele az adatszolgáltatási díj befizetése, de a pártok esetében a minimálbér összegét meg kell szorozni a listán megszerezhető mandátumok számával (93), vagyis 18 millió 600 ezer forintot kell fizetniük az összes választókerület választópolgárainak adataiért.
A népszavazási kampányhoz nem kell külön megvenni az adatainkat
Az országgyűlési képviselők általános választásával azonos napon tartandó országos népszavazás eljárásában is igényelhetők a választók adatai: ebben az eljárásban a kezdeményező kormány, valamint az Országgyűlésben frakcióval jelentkező pártok igényelhetik az adatokat, amelyeket az NVI legkorábban február 26-án adhat át. A kormánynak és a parlamenti pártoknak szintén 18,6 millió forintot kell fizetniük az adatokért. A frakcióval rendelkező pártoknak nem kell kétszer - egyszer a parlamenti választás kampányára és egyszer a népszavazási kampányra - megvásárolniuk az adatokat: az országgyűlési választással közös eljárásban lebonyolított népszavazási kampányban felhasználhatják az országos listát állító jelölőszervezetként igényelt és megkapott adatokat.
Hogyan lehet megtiltani, hogy kiadják az adatainkat?
Az a választópolgár, aki nem szeretné, hogy az áprilisi országgyűlési választás kampányában a jelöltek, jelölőszervezetek megkeressék, kérheti a választási irodától, hogy az ne adja ki a nevét és a lakcímét. Az ehhez szükséges nyomtatványt a választópolgárok a helyi választási irodához juttathatják el, vagy az NVI honlapján tölthetik ki a magyarországi lakcímmel rendelkezők számára elérhető egyéb kérelmek között - itt a pontos link ehhez. Az adatkiadás megtiltása iránti kérelem a választásoktól függetlenül, folyamatosan benyújtható. A kérelmet célszerű azonban legkésőbb közvetlenül az adott választás kitűzését követően benyújtani. A korábbi adatletiltás minden további választásra is érvényes, így nem kell új kérelmet benyújtani.
Ez a letiltási lehetőség nem érvényes a nemzetiségi választópolgárként regisztráltakra, az ő adataikat az adott nemzetiség országos önkormányzata mindenképpen megkapja - írja az MTI.
Mire használhatják az adatokat?
Az igénylő az adatszolgáltatást nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban kérheti.
A választási szervektől megkapott név- és lakcímadatokat kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos. Az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet a jelölt és a jelölőszervezet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
