Csak arról szólalt meg a tévében, hogy a szankciók nem működnek. Hírek a háborúról reggelre.
Voldomir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrán erők összesen már 6000 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza a napokban az ország keleti és déli területein. Az ukrán hadvezetés azt jelentette, hogy az elmúlt 24 órában 20 települést szabadítottak fel.
Ukrán részről arról is beszámoltak, hogy az orosz parancsnokok leálltak az újabb csapatok Ukrajnába küldésével. „A hadszíntéren kialakult helyzet és a hadvezetéssel szembeni bizalmatlanság miatt az önkéntesek nagy számban utasítják vissza, hogy a harci bevetésre küldjék őket” – közölte az ukrán vezérkar.
Az ukrán hatóságok arról is beszámoltak, hogy olyan sok orosz hadifoglyot ejtettek az elmúlt napokban, hogy jelenleg már problémát jelent az elhelyezésük.
Az éjszaka is folytatódtak a civil célpontok elleni orosz támadások, több halottat és sebesültek is jelentettek ukrán településekről. Újra lőtték a Harkiv elektromos áram és vízellátását biztosító létesítményeket is, azután hogy a város hatóságainak tegnap sikerült ezek 80 százalékát újra működőképes állapotba hozni.
Megjelent a TV-képernyőn Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Egy gazdasági tanácsülést elnökölve az orosz vezető egy szót sem ejtett a katonai helyzetről, csak arról beszélt, hogy Oroszország jól bírja a szankciók nyomását. „A gazdasági villámháború, a támadás, amire számítottak, nem működött” – mondta.
Évekbe tarthat újra teljes harcértékűvé tenni az egyik legnagyobb presztízsű orosz egységet, az 1. gárda-tankhadsereget, amelyet most Harkiv-megyéből kellett kivonnia az oroszoknak. A brit védelmi minisztérium értékelése szerint ez a fejlemény „jelentősen meggyengíti” az orosz hagyományos erőket.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Heves vita alakult ki az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozóján az autózásra és az épületek fűtésére kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszer miatt. Magyarország több más tagállammal együtt legalább két évvel elhalasztaná az új szabályozás bevezetését, ezt azonban az országok többsége elutasította.
Augusztusban 740 600 forint volt a bruttó, míg 519 900 forint a nettó átlagkereset Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó bérek 8,4, a nettó keresetek pedig 10 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az inflációt is figyelembe véve a reálkeresetek 8,6 százalékkal nőttek.
Akár 2032-ben csatlakozhat Magyarország az euróövezethez az Eurasia Group londoni elemzői szerint. A közös valuta bevezetéséig azonban jelentős költségvetési kihívásokkal kell szembenéznie az országnak: az idei hiány megközelítheti a GDP 8 százalékát, miközben az államadósság is tovább emelkedhet.
Az energiaárak mérséklése és az európai gazdaság versenyképességének javítása került a csütörtöki brüsszeli uniós csúcstalálkozó középpontjába. A tagállamok vezetői gyors intézkedéseket sürgetnek, amelyek enyhíthetik a vállalkozások és a háztartások terheit, miközben az Európai Unió gazdasági pozícióját is erősítenék a nemzetközi versenyben.
Bár szeptemberben a hazai infláció ugyanúgy nőtt, mint csaknem valamennyi európai országban, az éves szintű pénzromlásunk továbbra is az egyik legalacsonyabb az öreg kontinensen és azon belül is az Európai Unióban – a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körkép előrejelzése szerint ezt teheti közzé ma délelőtt az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a társadalmi egyeztetés keretében hivatalosan is benyújtotta a Pénzügyminisztériumnak a kata és a vagyonadó tervezetéhez kapcsolódó módosító javaslatait, miután azokat az MKIK elnöksége megtárgyalta és elfogadta. A kamara a kisadózók többletbefizetéseihez magasabb társadalombiztosítási jogosultságot, az alacsony bevételű önfoglalkoztatóknak célzott adózási lehetőséget javasol. A működő vállalkozói vagyon számára adómentességet szorgalmaz, ennek hiányában adóbeszámítást kezdeményez.