A mára virradó éjszaka folyamán újra dörögtek a fegyverek az azeri-örmény határon.
"Az azerid haderő Több állását, óvóhelyét és megerősített állását vették tűz alá különböző kaliberű fegyverekkel, köztük tarackokkal az örmény hadsereg"
- közölte az azeri védelmi minisztérium, és hozzátette a támadásban "személyi és infrastrukturális veszteségek" is történtek. Válaszul az azeri haderó fegyvereket és egységeket vezényelt a határra, de hozzátették, akcióik "szigorúan helyi jellegűek és katonai célpontokra irányulnak".
Az örmény védelmi minisztérium ehhez képest így tájakoztatott:
"Folytatódik a heves tűzpárbaj - amely az azeri fél nagyszabású provokációja nyomán kezdődött. Az örmény fegyveres erők arányos választ adnak."
A Hegyi-Karabahban évtizedek óta zajló konfliktus évtizedek óta zajlik, az utolsó nagyobb fegyveres összeütközésre 2020-ban került sor, amikor aztán orosz nyomásra született fegyverszünet a két fél között. A török támogatást élvező Azerbajdzsán hadereje jóval erősebbnek számít, mint az örmény, ám Örményország maga mögött tudhatta Oroszországot is, amely általában valamilyen formában közbelépett eddig, ha az örmény erők nagyon szorult helyzetbe kerültek.
Szakértők szerint a mostani - feltehetően inkább az azeri oldalról kezdeményezett - összecsapás annak is a jele, hogy Azerbajzsán igyekszik felmérni, az Ukrajnában lekötött Oroszország mennyire akar vagy képes Örményország segítségére sietni.
Örményország tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, a volt szovjet tagállamok jó részét orosz vezetéssel összefogó katonai együttműködésnek is, ilyen formán jogosult is segítséget kérni a szervezet tagjaitól külső támadás esetén. Az örmény kormány a most kialakult helyzetben e szervezethez, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsához is fordult az azeri agresszió leállításáért.
Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök az éjszaka felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, illetve Emmanuel Macron francia elnököt és Antony Blinken amerikai külügyminisztert is, hogy a helyzetről egyeztessen. Blinken az ellenségeskedés azonnali befejezésére szólította fel a feleket.
Monetenegró és Albánia is. 
