Putyin ismét rakétazáport zúdított Ukrajnára

• Legalább egy ember meghalt, több megsebesült az Ukrajna több városára mért éjszakai és hajnali orosz légicsapásokban – közölték pénteken az ukrán hatóságok. Az ország déli részén fekvő Krivij Rihben, Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosában támadás ért egy közigazgatási épületet, egy ember meghalt – közölte a régió katonai közigazgatásának vezetője, Szerhij Liszak a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Ihor Klimenko belügyminiszter szerint az elhunyt egy rendőr volt, további 25 ember pedig megsebesült. Ukrajna északi részén, Szumi városában egy lakónegyedet ért találat. Az ukrán belügyminisztérium szerint mintegy húsz épület megrongálódott. Három ember megsebesült, köztük egy idős házaspár, akiket a romok alól mentettek ki. Keletebbre, Zaporizzsjában egy férfi sérült meg egy orosz légicsapásban – számolt be Jurij Malacsko, a regionális katonai közigazgatás vezetője. A katonai hatóságok szerint az elmúlt 24 órában a front közelében 29 település került orosz tűz alá.
• Két ejtőernyős hadosztállyal erősítette meg az orosz állásokat Rabotine település környékén tartalékából az orosz vezérkar – jelentette ki Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója a Rosszija 24 hírcsatornának pénteken nyilatkozva. Balickij szerint a térség uralkodó magaslatait ellenőrzésük alatt tartó orosz egységek a tűzerőt is fokozták. Azt mondta, hogy az orosz fél újabb két, brit gyártmányú, Challenger 2 típusú harckocsit semmisített meg Kornet páncéltörők segítségével. A tisztségviselő a Telegram-csatornáján arról írt, hogy az ukrán erők „kifulladóban vannak”, és „taktikai szünetet tartottak” a Rabotine térségében elszenvedett veszteségek miatt. Közlése szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt két hét alatt háromezer, összességében pedig 10 ezer katonát vesztettek a településénél. Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a közeli Verbove környékén az ukrán 82. ejtőernyős rohamdandár öt támadását verték vissza.
• Megérkeztek Ukrajnába az első Leopard 1A5-ös típusú harckocsik Dániából – közölte pénteken a dán védelmi minisztérium. „Tíz Leopard 1-es páncélos már Ukrajna területen van, és még több is jön. Most már fel tudják őket használni az offenzívában, amelyet az ukránok még csak most kezdenek. A tavasszal megkezdett munka nem szakad meg. A kiképzés Németországban zajlik, ahol dán oktatók német katonák segítségével felkészítik a legénységeket, és átadják a tankokat Ukrajnának” – ismertette a tárca közleményében. A dán védelmi tárca közölte azt is, hogy a királyság múzeumai hat harckocsit ideiglenesen átengedtek kiképzési célokra az ukrán hadseregnek, amely a június 4-én indult ellenoffenzívája során már bevetette a német gyártmányú típust a csatatéren.

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő áll az orosz vezetés ellen fellázadt Wagner zsoldoshadsereget alapító Jevgenyij Prigozsin halála mögött. Volodimir Zelenszkij egy kijevi konferencián beszélt erről egy kérdésre válaszolva. „A tény, hogy (Putyin) megölette Prigozsint – legalábbis mindnyájan ezzel az információval rendelkezünk, és semmi mással – az észszerű hozzáállásáról tanúskodik, de arról is, hogy gyenge” – jelentette ki Zelenszkij. Prigozsin a múlt hónapban egy mindmáig feltáratlan repülőgép-szerencsétlenségben halt meg a Wagner legmagasabb rangú vezetőivel együtt. A Kreml korábban azt közölte: a szerencsétlenség valamennyi lehetséges okát kivizsgálják, beleértve a szándékos okozást is. Az elnöki hivatal mindazonáltal „teljes hazugságnak” nevezte azt az állítást, hogy Vlagyimir Putyin adott volna utasítást arra, hogy gyilkolják meg Prigozsint és az embereit.
• Romániában óvóhelyeket jelölnek ki és veszély esetén riasztani fogják a lakosságot azokon a Duna-parti településeken, amelyek az orosz légitámadások célpontjává vált ukrán folyami kikötők közvetlen szomszédságában találhatók – döntötte el pénteken a román országos vészhelyzeti bizottság (CNSU). Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a polgári védelmi intézkedésekre az orosz-ukrán háború által előidézett geopolitikai helyzet és a román határ közvetlen közelében lévő ukrán kikötők – Reni és Izmail – elleni sorozatos orosz támadások miatt van szükség. A CNSU határozata felhatalmazta a védelmi minisztériumot, hogy felmérje és meghatározza, milyen intézkedésekre van szükség a konfliktusövezetekkel szomszédos román területeken a lakosság védelmében. Előírták, hogy a megyei vészhelyzeti bizottságok tájékoztassák erről a lakosságot, jelöljék ki az óvó- és menedékhelyként használható helyiségeket, továbbá gondoskodjanak arról, hogy a riasztórendszereket bármely pillanatban működésbe lehessen hozni. Amennyiben fennáll a veszélye, hogy az orosz-ukrán konfliktusövezetben használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak, a védelmi minisztérium értesíti a katasztrófavédelmi főfelügyelőséget (IGSU), amely a mobiltelefonokra küldött Ro-Alert üzenettel figyelmezteti az érintett lakosságot, és elrendeli a riasztórendszerek aktiválását. Ha az érintett területeken nincs térerő vagy riasztóberendezés, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségek sürgősségileg csapatokat küldenek ki a helyszínre a lakosság figyelmeztetésére – írja elő a CNSU határozata.
• Izrael Ukrajnának küldendő támogatásáról egyeztetett telefonon csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök – jelentette be az ukrán elnöki hivatal. A hivatal weboldalán megjelent tájékoztatás szerint az elnök méltatta, hogy Izrael támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét az orosz agresszióval szemben. Zelenszkij korábban bírálta Izraelt, amiért szerinte nem foglal elég határozottan állást Ukrajna mellett az immár 18 hónapja dúló háborúban. Izrael mind ez idáig főképp humanitárius és diplomáciai segítséget nyújtott Kijevnek. Netanjahu irodája azt közölte, a vezetők a többi között egyeztettek az Izraelben lévő ukrajnai menekültek ügyéről, valamint az ukrán polgári légvédelmi kapacitások esetleges támogatásáról. A miniszterelnök emellett arra kérte Zelenszkijt, igyekezzen biztonságos körülményeket teremteni a szeptemberben esedékes zsidó újév (ros hasana) idején a közép-ukrajnai Cserkaszi megyébe érkező zsidó zarándokok számára.
• Botrányosnak nevezte pénteken az Európai Tanács elnöke az ukrán tengeri kikötők orosz blokádját, valamint az orosz erők ellenük intézett támadásait és a zárlat azonnali megszüntetésére szólította fel Moszkvát. „Több mint 250 millió embert fenyeget súlyos élelmiszerbizonytalanság világszerte. Azáltal pedig, hogy az orosz erők szándékosan támadnak ukrán tengeri kikötőket, a Kreml megtagadja tőlük az élelmiszert” – fogalmazott újságíróknak Charles Michel Újdelhiben, ahova a húsz legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságot tömörítő G20-csoport hétvégi csúcstalálkozójára érkezett. Michel emellett leszögezte: teljes mértékben cinikus Moszkva ama ajánlata, mely egymillió tonna gabonát ígért az afrikai országoknak. „A gabonát szállító hajóknak biztonságban kell kijutniuk a Fekete-tengerre” – szögezte le Michel, kiemelve, hogy az ENSZ égisze alatt megkötött gabonaegyezmény eredetileg 32 millió tonnányi gabona szállítását tette lehetővé, elsősorban fejlődő országok számára. A Fekete-tengeren áthaladó ukrán gabonaexport orosz blokádja várhatóan a csúcs egyik legfontosabb témája lesz – fűzte hozzá.
• Az ENSZ számos engedményt ajánl az orosz műtrágyaexport terén a fekete-tengeri gabonaegyezmény visszaállításáért cserébe – derül ki António Guterres ENSZ-főtitkár Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek átadott leveléből, amelyet pénteken a dpa német hírügynökség rendelkezésére bocsátottak. A világszervezet vezetőjének javaslata szerint Moszkva az orosz mezőgazdasági export túlnyomó részét lebonyolító – nyugati szankciók hatálya alá került – Roszszelhozbank részeként egy leányvállalatot alapíthatna, amelyet meghatározott nemzetközi fizetések lebonyolítása végett ismét rákapcsolhatnák a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatra. Ezzel a műtrágyák és bizonyos mezőgazdasági termékek exportja 30 napon belül ismét lehetségessé válna. Az augusztus 28-án keltezett levélben – amelyről elsőként a Bild című német lap számolt be – Guterres további három javaslatot tett az orosz export megkönnyítésére. Ezekben az orosz hajók megfelelő biztosítását, a műtrágyaexporttal foglalkozó cégek zárolt európai vagyonának feloldását, illetve orosz teherhajók európai kikötőkbe való behajózásának engedélyezését ajánlják fel. A levélből közvetetten az is kiderül, hogy az engedmények végett a világszervezet együttműködik az Európai Unióval. A javaslat célja, hogy meggyőzzék Oroszországot arról: tegye ismét lehetővé az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztül történő exportját. Az orosz kormány júliusban nem hosszabbította meg a korábban kétszer megújított megállapodást, azzal vádolva a Nyugatot, hogy akadályozza Oroszország saját gabona- és műtrágyaexportját, amely szintén az egyezség része. A Kreml álláspontja szerint a megállapodás nem érte el célját, mert az egyezmény segítségével nem sikerült megszüntetni az éhínséget Afrikában. Vlagyimir Putyin orosz elnök a hónap elején leszögezte, hogy Moszkva mindaddig nem tér vissza a megállapodáshoz, amíg a Nyugat nem teljesíti az ezzel kapcsolatban Oroszországnak tett ígéreteit.
• Románia a fekete-tengeri Konstanca kikötő fejlesztésével támogatja az ukrán gabonaexport tranzitját – jelentette be a pénteki kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök. A kormányfő örömét fejezte ki, hogy az erről szóló határozatok rögtön a Három Tenger Kezdeményezés bukaresti csúcsértekezlete, illetve üzleti fóruma után kerültek napirendre, annak bizonyságául, hogy Románia komoly erőfeszítéseket tesz a térség infrastrukturális összekapcsolása, ugyanakkor Ukrajna támogatása érdekében.
• Július végére 4,1 millió fölé emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

(MTI)