Az elnök a Fehér Házban tett nyilatkozatában Mike Johnsonhoz, a képviselőház republikánus elnökéhez címezve szavait azt követelte, hogy terjessze szavazásra a jogszabályt, amely - mint vélekedett - megkapná a szavazatok többségét. A szenátusban kedden reggel 70 igen és 29 nem szavazat ellenében fogadták el a 95 milliárd dollárról szóló jogszabályt, az összegből 60 milliárd Ukrajna, 14 milliárd Izrael, 9 milliárd dollár a gázai palesztinok segélyezésére, valamint 8 milliárd a csendes-óceáni térségnek, a többi között Tajvannak jutna.
Joe Biden szerint a törvény a sürgős támogatást biztosítja Ukrajna számára, és világos üzenetet küld az ukrán nép, valamint az Egyesült Államok szövetségesei felé. Hozzátette, hogy a törvény elfogadása egyben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szembeni kiállást is jelenti. Joe Biden rövid nyilatkozatában többek között azzal érvelt, hogy a törvényben Ukrajna számára szereplő összeg jó része az Egyesült Államokban marad és munkát ad amerikaiaknak. Kifejtette, hogy az amerikai hadsereg az Egyesült Államokban gyártott katonai felszereléseket szállít olyan módon, hogy a készleten lévő eszközöket szállítja a tengerentúlra, majd azokat új megrendelésekkel pótolja. Ezzel összefüggésben említette az Arizonában gyártott Patriot-, és az Alabama államban készülő Javelin-rakétákat.
Joe Biden egyben élesen bírálta republikánus politikai ellenfelét és hivatali elődjét, Donald Trumpot, amiért a volt elnök a hétvégén egy kampányeseményen a NATO-ról beszélve úgy fogalmazott, hogy azon tagállamokkal, amelyek védelmi kiadásai nem érik el a GDP 2 százalékát, Oroszország "tehet, amit akar". Joe Biden szerint ez a kijelentés szembe megy a NATO mint védelmi szövetség elveivel.
Donald Trump még hétfőn közösségi oldalán kijelentésével kapcsolatban magyarázatként azt írta, hogy elnökként megerősítette NATO-t, amikor azt üzente annak a 20 tagállamnak, amelyek nem érték el a 2 százalékos küszöböt, hogy a kötelező védelmi hozzájárulás elmaradása esetén nem számíthatnak amerikai katonai védelemre. Véleménye szerint az erős amerikai sürgetés elmaradása miatt jelenleg kezd hasonló helyzet kialakulni, mint korábban.
(MTI)
Bod Péter Ákos elemzésében mutat rá, hogy a magyar foglalkoztatási szerkezetben egyáltalán nem kiugró a multinacionális cégeknél dolgozók aránya. 
