Oroszország tavaly október 10-én kötött megállapodás a vezeték létrehozásáról Törökországgal. Az építési munkálatok idén kezdődnek és a vezeték várhatóan 2019 utolsó napjaiban már földgázt továbbít.
A Török Áramlat gázvezetéknek két szárazföldi és egy tengeri szakasza lesz. Ez utóbbi csaknem 920 kilométer hosszú, építését a Gazprom finanszírozza és egy decemberben kötött megállapodás értelmében a svájci Allseas Group lesz a kivitelező.
A két szárazföldi vezeték egyike kizárólag Törökországot látja el földgázzal. Ennek a kapacitása évi 15,75 milliárd köbméter és 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz.
|
| A Török Áramlat nyomvonala. |
A másik szárazföldi vezeték Európába szállítja az orosz földgázt Törökországon át. Ennek a 180 kilométer hosszú szakasznak 50-50 százalékos tulajdonosa a Gazprom és a Botas.
Orosz részről többször hangsúlyozták, hogy az új gázvezeték nem váltja ki teljesen az Ukrajnán át történő gáztranzitot, de jelentősen csökkenti annak kockázatát.
A lelőtt gép keresztül húzta a terveket
Putyin 2014 decemberében jelentette be, hogy Oroszország eláll az - egyébként szintén az ukrajnai tranzit elkerülését szolgáló - európai gázvezetékrendszer, a Déli Áramlat megvalósításától, mivel az államfő szerint az Európai Unió akadályozta annak kiépítését. Putyin ezután azt közölte, hogy Oroszország inkább Törökország felé viszi az orosz gázt, a terv megvalósítását azonban előbb a gázár miatti viták nehezítették, majd Moszkva felfüggesztette a projektet, miután a török légierő 2015 novemberben lelőtt egy orosz vadászbombázót.
A gázvezetékről szóló tárgyalások tavaly nyáron indultak újra, miután a török államfő bocsánatot kért az incidens miatt, augusztusban pedig az orosz és a török elnök megállapodott a projekt újjáélesztéséről.
Az Európai Bizottság magyarázatot vár Magyarországtól a kiszivárgott Szijjártó Péter-Szergej Lavrov-beszélgetés miatt.
