Putyin szóvivője meghirdette a Nyugat elleni háborút

• Donyecknél, a donyecki régió déli részén és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben három frontszakaszon 11 ukrán támadást vertek vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a legtöbb, szám szerint hat ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint az ukrán fél a frontszakaszon több mint ezer katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 360-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az orosz statisztika szerint meghaladta a 15 ezret az ukrán haderő által a háború kezdete óta elveszített tankok és egyéb páncélozott járművek száma.
• A Kupjanszk térségében lévő Velikij Burluk települést lőtte ágyúkkal az Ukrajnát támadó orosz hadsereg szerda délután, a rendőrség előzetes információi szerint a támadásban ketten meghaltak, heten megsebesültek, és a romok alatt még négy ember lehet – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegram internetes közösségi oldalon. Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó ezzel egy időben arról tájékoztatott, hogy az orosz erők csapást mértek a Kramatorszk térségében fekvő Mikolajivka település lakóházaira, aminek következtében két helybeli nő életét vesztette. A megyei ügyészség azt közölte, hogy öt civil halt meg és három megsebesült a Kramatorszk és Volnovaha térségét ért orosz támadásokban. Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt a Telegramon, hogy az orosz erők ismét lőtték a megye székhelyét, Herszon várost, ahol legkevesebb három civil, közük egy 14 éves lány megsebesült.
• Az ukrán hadsereg közölte, hogy elsüllyesztett egy orosz deszanthajót a fekete-tengeri orosz flotta elleni legújabb tengeri dróntámadásában. Az ukrán katonai hírszerzés szerdán videót tett közzé, amelyen állítása szerint több haditengerészeti drón látható, amint a Krím partjainál megközelítik a Cezar Kunyikov Ropucsa-osztályú nagy partraszálló hajót, majd a sérült hajó az oldalára fordulva és elsüllyedve látható. Orosz katonai bloggerek, akik rendszeresen közzéteszik az orosz hadsereg által később megerősített információkat, megerősítették a támadásról szóló jelentéseket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök méltatta az eredményt, és kijelentette, hogy „lépésről lépésre megtisztítjuk a Fekete-tengert az orosz terrorista objektumoktól”. A NATO szintén „az ukránok nagy győzelmeként” méltatta a Cezar Kunyikov elleni csapást. Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője elmondta, hogy a katonai hírszerzés információi szerint a szerdán elsüllyesztett orosz deszanthajó legénységének nagy része nem élte túl az ukrán támadást. Azt ugyanakkor még próbálják pontosítani, hogy hányan tartózkodtak a hajó fedélzetén. „Minden a terv szerint ment. Hatékonyan. Az ellenséges hajó megsemmisült, nem lehet helyreállítani. A rakomány mellett lőszer is volt a hajón” – jelentette ki Juszov.

• Az oroszországi Kurszkban egy ukrán dróntámadás egy olajraktárat robbantot fel az interneten keringő hírek szerint. Videókon látható volt, hogy szerda este nagy tűz ütött ki a helyszínen. „Egy ukrán UAV támadása következtében a Kurszki körzetben tűz keletkezett egy olajraktárban” – közölte Roman Sztarovoit, a Kurszki körzet orosz kormányzójának nevével ellátott Telegram-fiók. „Az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok. Jelenleg minden különleges szolgálat a helyszínen dolgozik. Kérjük, maradjanak nyugodtak”.
• Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette, hogy a „különleges hadművelet” a tervezettnél tovább tarthat, de minden feladatot teljesíteni fognak. Ezért, mint mondta, a támadás addig fog folytatódni, amíg minden kitűzött célt el nem érnek. „A különleges hadművelet Ukrajna elleni műveletként indult, idővel azonban a Nyugat elleni háború formáját öltötte, egy olyan háborúét, amelyben a Nyugat országai az Egyesült Államok vezetésével közvetlenül részt vesznek a konfliktusban” – mondta újságíróknak a szóvivő.
• Az Ukrajnának szánt segélycsomag elfogadására szólította fel az amerikai törvényhozást szerdai írásában David Cameron brit külügyminiszter. A washingtoni szenátus a hét elején már elfogadta a 60 milliárd dolláros ukrajnai segélyezési tervet. Mike Johnson, a képviselőház elnöke azonban nem zárta ki, hogy hetekbe, akár hónapokba is telhet, mire a kongresszus végleg jóváhagyja a programot. Cameron a The Hill című amerikai politikai hírportálon szerdán megjelent cikkében úgy fogalmazott: „minden diplomáciai szépelgést félretéve” arra ösztönzi az amerikai törvényhozást, hogy fogadja el az Ukrajnának szánt finanszírozási csomagot. A brit külügyminiszter felidézte, hogy az Európai Unió már megállapodásra jutott egy 50 milliárd eurós, több évre szóló finanszírozási programról, Németország nemrégiben a kétszeresére emelte Ukrajnának szánt katonai segélyezését, Nagy-Britannia pedig – elsőként a nemzetközi közösség tagjai közül – kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Kijevvel. Cameron szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek van oka arra, hogy féljen a kudarctól. A fekete-tengeri orosz flotta csaknem negyede süllyedt el eddig a háború kezdete óta, és az ukrajnai hadszíntéren elesett vagy megsérült orosz katonák száma megközelíti a 300 ezret. Ez két év alatt nagyobb veszteség, mint amennyit a Szovjetunió az afganisztáni beavatkozás több mint egy évtizede alatt elszenvedett – áll a brit külügyminiszter szerdai cikkében. A másik oldalon áll a Nyugat, amelynek gazdasági ereje huszonötszörösen haladja meg Oroszországét, és csak annyit kell tennie, hogy ezt a gazdasági erőt kamatoztassa – írja a brit külügyi tárca vezetője. David Cameron szerint a történelem megmutatta, hogy mekkora ostobaság olyan zsarnokoknak engedni Európában, akiknek meggyőződése, hogy a határok erőszakkal átrajzolhatók. „Nem szeretném, ha ugyanolyan gyengeséget mutatnánk, mint amilyet az 1930-as években Hitlerrel szemben tanúsítottunk” – fogalmaz cikkében a brit külügyminiszter. Hozzátette: azt sem szeretné, ha megismétlődne a Georgia elleni 2008-as orosz invázió után Putyinnal szemben mutatott gyengeség vagy a Krím 2014-es elfoglalása idején tanúsított bizonytalan reakció. Cameron szerint azt az erőt kell felmutatni, amelyet a Nyugat 2022 óta tanúsít, és amely hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna az Oroszország által elfoglalt területek felét felszabadította anélkül, hogy „a NATO bármilyen emberveszteséget szenvedett volna el”. A brit külügyminiszter szerint bebizonyosodott, hogy az eszkaláció veszélye tünékeny. Nagy-Britannia elsőként szállított Ukrajnának páncéloselhárító fegyverzettől tüzérségi eszközökön át harckocsikig és nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákig mindent, és Putyin minden alkalommal kardcsörtető módon fenyegetőzött eszkalációval, de ez mindig csak üres retorika maradt – áll David Cameron szerdai cikkében.

(MTI, The Guardian)