A választásra jogosultak 18,43 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg öt évvel ezelőtt az első fordulóban 19,24, tíz évvel ezelőtt pedig 21,06 százalék szavazott délelőtt - írja az MTI a francia belügyminisztériumra hivatkozva.
A részvételi arány franciaországi viszonylatban alacsonynak számít, a felmérések szerint várhatóan rekordméretű lesz a távolmaradás. A választás módja miatt az eredményt meghatározza a részvételi arány: az állampolgárok csak egyéni jelöltekre szavazhatnak, a biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elért jelölt indulhat.
Ha egyetlen jelölt sem éri el ezt az eredményt, akkor a két élen végzett automatikusan továbbjut. Ha viszont csak egyetlen jelölt kap legalább ekkora támogatottságot, a második helyen végzett is továbbjut vele.
A részvételt estig alig 44 és 48 százalék közé jelzik előre a közvélemény-kutatások az öt évvel ezelőtti 48,7 százalékhoz képest, ami már akkor is nagyon alacsonynak számított.
A másfél hónappal ezelőtti elnökválasztáson is alacsony volt a részvétel, akkor az első fordulóban a választók 25,48 százaléka adta délig szavazatát, ami három százalékkal kevesebb volt, mint az előző, öt évvel ezelőtti voksoláskor.
A legkevesebben eddig a fővárosban voksoltak, az északi elővárosokban, Seine-Saint-Denis megyében 9,85 százalékos, a keleti településeken, Val-de-Marne megyében 12,12, míg Párizsban 12,26 százalékos volt délig a részvétel.
A kétfordulós nemzetgyűlési választáson, amelynek második fordulóját jövő vasárnap rendezik, mintegy 48 millió választópolgár a parlament 577 képviselőjét választja meg öt évre.
A közvélemény érdektelenségével kísért rövid kampány után az utolsó felmérések szerint Emmanuel Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója és a másfél hónappal ezelőtti elnökválasztás harmadik helyén végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon vezetésével húsz év után a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogás (NUPES) fej-fej mellett végezhet az élen. Mindkét szövetség 26-28 százalékos támogatottságra számíthat az első fordulóban, míg a szuverenista jobboldali Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés 19, a konzervatív Köztársaságiak 11, az Eric Zemmour vezette Reconquete (Visszahódítás) pedig 6 százalékos támogatottságot érhet el.
A mandátumbecslések alapján a kormánypárt a második fordulóban az élen végezhet, de nem biztos, hogy megszerzi az abszolút többséghez szükséges 289 helyet a nemzetgyűlésben. Biztosnak tűnik, hogy jövő vasárnaptól nem a konzervatívok, hanem a baloldal fogja adni a legnagyobb ellenzéki frakciót.
Az államfő délben adta le voksát az észak-franciaországi Le Toquet üdülővárosban, és a vezető ellenzéki politikusok is szavaztak: Jean-Luc Mélenchon a déli Marseille-ben, míg Marine Le Pen az északi Hénin-Beaumont településen.
Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
A 3-as kategóriájú Eric hurrikán elérte Mexikó csendes-óceáni partvidékét – közölte az Egyesült Államok Nemzeti Hurrikánközpontja (NHC). 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
